Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
9. A régebbi eredetű szegedi nyomdák az 1890-es évektől 1918-ig
zatban) különböző grádusait már 1899-ben birtokolta a nyomda. Alkalmazásuk egyik korai példája A Szegedi Jótékony Egyesület 1900. évi jelentése című 36 oldalas, drótfűzéses füzet. A Lateinisch betűcsalád felhasználásának azonban jelentősebb példája e nyomdából az 1905-ben napvilágot látott, a Szeged rókusi plébánia 100 éves történetét bemutató munka, Jászai Géza könyve. 1000 példányban jelent meg, tükörmérete 26 X 41 ciceró. A szerző a 449. oldalon kimutatást közöl, ami a könyv előállítási költségeit is tartalmazza. Eszerint a 450 oldalas kötet 2412 K-ba került; díszkötésű, közönséges kötésű és fűzött formában állította elő a nyomda. A szedéshez a Lateinisch betűcsalád különböző sorozatait alkalmazta; a főszöveget a Lateinisch garmond, a jegyzeteket a Lateinisch petit fokozatából szedték. A főszövegbeli kiemelések Lateinisch- Kursiv, más kiemelések Halbfette Lateinisch betűből valók (pl. a 13. oldalon.) A könyv igen gondos nyomdai munkával készült. A 22, szövegbe nyomott kép és a 6 beragasztott melléklet többsége jól sikerült. A Lateinisch betűtípus különböző sorozatai alkalmazásának igen szép példája. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara évkönyve a kerület 1906. évi közgazdasági viszonyairól c., 1907-ben megjelent munka. A 218 oldalas, 183 X 252 mm-es, 28 és fél X 46 és fél cicerós tükörméretű kötet, miként a korábbi és az ez után következő kamarai évkönyvek is, rendkívül adatgazdag, a kerület gazdasági életének mindenik lényeges területét leíró és elemző mű, amelyet a nyomda, a tartalom jelentőségének megfelelően igen gondosan állított elő. A címlap a Lateinisch betűcsalád szerencsésen megválasztott fokozataiból áll, a cím 6 sorba tördelt, ennek folytán - hosszúsága ellenére - nagyon áttekinthető. A leghangsúlyosabb szót („Évkönyve”) 36 pontos, a „Kereskedelmi és Iparkamara” kifejezést 20 pontos, „A szegedi” és „a kerület 1906. évi” kifejezéseket 14 pontos, a „közgazdasági viszonyairól” sort 16 pontos verzálisából szedték. A „Kiadja” szó 8 pontos, „A Szegedi Kereskedelmi Iparkamara” kifejezés 10 pontos verzálisból való. A kiadás helyét és évét 6 pontos, a nyomda nevét 8 pontos Halbfette Lateinisch verzálisból szedték. A kiadó nevét és a kiadás helyét elválasztó H. Berthold- féle Ornamente und Einfassungen in Anwendungen c. füzetben látható szecessziós vonalas omamens 8X4 ciceró nagyságú. A könyv szövegét 10 pontos Lateinischből, a kiemeléseket Lateinisch-Kursivból, a fejezetcímeket Halbfette Lateinisch 12 pontos kurrenséből szedték. (109) A kötet tipográfiailag jól tervezett, egységes munka. A sok táblázat különösen nehézzé tette a szedését. A jelentés szövegének jobb olvashatósága érdekében a sorok között 2 pontos tágítást alkalmaztak. A kevésbé fontos szövegrészeket a Lateinisch 8 pontos fokozatával szedték; e helyeken is mintegy 2 pontos sortágítást figyelhetünk meg. A táblázatfejek a Lateinisch 9 pontosából szedettek. Közgazdaságunk általános helyzete az 1906-ik évben. Teljes őszinteséggel cs nyíltsággal tárjuk fel e jelentésben bajainkat abban a meggyőződésben, hogy meghallgattatásra találunk. Annak a bizalomnak kifolyása ez, melyet az egész nemzet érzett, a midőn Kossuth Ferencz lett a kereskedelemügyi miniszter. 109. ábra 183
