Gaál Endre: A szegedi nyomdászat 1801–1918 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 30. (Szeged, 2001)
9. A régebbi eredetű szegedi nyomdák az 1890-es évektől 1918-ig
Szedőanyag tekintetében kevésbé egységes az 1908. évről szóló, ugyancsak Endrényi Imre nyomdájában nyomtatott kamarai jelentés. Kétségtelen, hogy ez a kötet is gondos, tiszta munka, ámde betűanyaga meglehetősen kevert; a már 1907-ben is birtokolt szedőanyag mellett a legújabb betűbeszerzést is tükrözi. A 175 X 247 mm-es kötetben 28 és fél X 44 és fél cicerós tükörméretet alkalmaztak. A címlapon az „évkönyve” szót itt is a Lateinisch 36 pontos verzálisából szedték, a többi 9 címlapsor a H. Bert- hold cég 1908 körüli mintájában bemutatott, 1905-ben metszett Sorbonne betűcsalád 8, 10, 14, 20 pontos verzálisából áll. A szennycímlapokat is Sorbonneból szedték: pl. „II. Rész” „Jelentés a kamarai kerület...” 16 ill. 20 pontos. (110) A kötetben az általános jelentés szövegét ugyancsak a H. Berthold-féle Augustea betű cicerós, a részletes jelentést garmond fokozatával szedték. (111) Az Augustea betűt az öntöde 5 ponttól 72 pontig, 16 fokozatban kínálta, kurzív (5-36 pontig), fette (6-36 pontig) és halbfette változatait (6-96 pontig) is előállította. A főszöveg kiemelt részeit az Augustea Kursiv gar- mondjából szedték. A részletes jelentés fejezetcímei a Halbfette Lateinisch 12 pontos kurrens betűiből valók. A táblázatokat - rovataik számától függően - 8 vagy 10 pontos Augustea betűkből illetve számokból állították össze. JELENTÉS A KAMARAI KERÜLET 110. ábra az 1908-ik évben is. E válság oly mélyreható volt, hogy dacára a pénz olcsóságának, bőségének, határozott fejlődés a helyzet bizonytalansága s a vállalkozás bátortalansága miatt az 1908-ik 11!. ábra Az Augustea, a Lateinisch és a Sorbonne betűcsaládok közös vonása, hogy modem betűk. Különbség közöttük, hogy a Lateinisch mediaeval jellegű, a másik kettő antikva. Keverésük egyazon könyvben nem mondható tehát szerencsésnek. A Lateinisch betűtípus az 1900-as években országszerte elterjedt a hazai nyomdaiparban, a másik két betűcsalád azonban Magyarországon kevésbé hódított tért. A H. Berthold betűöntöde a Sorbonnenak halbfette, schmale halbfette és fette változatait is előállította, mindeni- ket 6-96 pontig, 16 fokozatban. Endrényi Imre ezek közül a halbfette és a schmale halbfette több fokozatát mondhatta a magáénak: a Szegedi Híradó és a Friss Hírek c. lapokban cikkek címbetűjeként alkalmazta. Nyomtatványain a Schmale halbfette Augustea 9, 12, 16, 20, 28, 72 pontos grádusaival is találkoztunk. Az említett három modem betűcsalád közül talán az Augustea bírt legnagyobb történelmi jelentőséggel. A H. Berthold betűöntöde az amerikai eredetű, 1894-ben L. B. Benton és T. L. De Vinne által tervezett Century betűt fejlesztette tovább. (The Encyclopaedia 1962.) Berthold betűje rövid nyúlványokkal bír, ezért könnyű - más elnevezésekkel - legelőször még 1905-ben Linotype szedőgépre (később Monotype-ra és In- tertype-ra is) alkalmazni. 184
