Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)
Boldogasszony ágya (A szülés hiedelmei)
magának, oszt mikor a hídhoz ért, meglett a kicsi. Belekötötte a kötőjibe. Oszt hozta a kötőjibe a gyereket, vállán meg hozta a kéve gallyat. Oszt kérdezték tűle, mit hoz kend, Örzse néne? Aszongya őzikét. Azért maradt rajta Barta Örzse nénin, hogy őzike. Mik asszony tenné ezt meg máma? (Fejes Ferencné, Apátfalva) 1. A szölőanya ágyát Boldogasszony ágyának nevezték. Úgy tanították a családokat akkor, hogy amit nem akartak felnőtt koráig tudatni avval a családdal, aszonták, eredj oda a kuckóba kisfiam. Ott a játékod, játsszál! Majd én elmesélem, Jóska bácsi mit beszélt. Akkor ottan szépen elbeszélgetek egyik a másika között. Mikor odaért a szülőanyának az ideje, hogy baj kerülgeti, akkor kérőm az épületnek, a szobának egy sarkába a gerendába szöget vertek. Mindön házba vótak ilyen nagy, fehér lepedők, ilyen pertlik vótak rá varrva. Ezöket a nagy lepedőket fölaggatták oda, azokba a szögekbe. És akkó elkerítették a szülőanya ágyát azzal a fehér lepedővel, azt a nyoszolyát, amibe feküdt. Bekerítötték azért, hogyha jön a rossz iidő, ha gyünnek a rossz táltosok el ne vigyék a gyerököt. Még mög nem lösz a gyerök körösztölve, oda senkinek bemönni nem szabad, onnat senkinek sömmit kivinni nem szabad. A nagyobb családnak vérös ruhát látni nem lőhet. (Paplógó Lajosné, Öttömös) 2. Itthon is szültem. Vót bába néni. Hogy is hívták? Etelka, de milyen Etelka, nem tudom már. Szegeden tanult. Négy gyerököt szültem. Három lány és egy fiú. Hála Istennek mind él. Mindegyiket bábával szültem. Hófehér lepedő, tiszta kéz, gumikesztyű, minden vót a bába néninek, mert nagyon precíz középkorú asszony vót. Nagyon tudós vót. (Terhe Gergclyné, Kígyós) 3. Az én nagyanyám tanyai szülésznő vót. Mind a nyolcunkat a nagymamával hozta édösanyám világra. A legnagyobb röndbe. Vót ott egy nagyon szöröncsétlen család, olyan, hogy az asszonyka lent szült a földön. Hát nem vót még ott edény se, csak nagy fazékba forrt a víz, ugye. A vájling vót a mosóteknyő mög a mosoda. Nagyanyám térdelt négykézláb az asszonyka mellett, mert lent feküdt a szalmán egy kis pokrócon. Ott szült mög az asszony. A nagyanyám kilencvenhárom éves korában halt mög. Gyógyítani nagyon tudott. (Szilágyi Sándornó, Apátfalva) 4. Tizenhárom kilométerre vót a kórház tűlem. Nem messze vót a bába tülem, oszt én avval szültem. Az el lőtt híva. Kilenc gyerököt szültem. Szü78