Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)
Jegykendő a forgószélben (Boszorkánytörténetek)
Szmdrey Ákos kutatásaiból és a föltárt levéltári anyagokból tudjuk, hogy már a boszorkánypörök is foglalkoznak a tehénrontás hiedelmével. 1684-ből való vallomás: ,, az tehénnek csécsi közt való szőrt vegye le ollóval, adja el a tehenet, és a teje még megmarad. " 1756-ban egy aradipörben is van erről szó: ..Szomszédim teheneit Szent György-nap éjszakáján megfejem az ördögök jelenlétében; az a magam tehenének beadtam innya: így az enyém lett a haszna nagyobb részén azoknak is. ” Amilyen gazdag a tehén megóvásának, meggyógyításának hiedelemköre, olyan változatos a rontás módja. A rontó ez esetben is névtelen boszorkány, gyűlölt öregasszony, aki egyetlen mozdulattal képes a tej elvételére, a tehén megrontására. Sok esetben a körüljárás, a simogatás is elég. Ha a megrontott állat véres tejet ad, csak a rontó gyógyíthatja meg. Sok hiedelem arról tanúskodik, hogy a rontó állatalakban rontja meg a tehenet, viszi el a háztól a tejet. A tejhez kapcsolódó eljárások szerte el vannak terjedve Európában. A fejésre vonatkozó előírások és tilalmak célja is bizonyára a rontás megelőzése volt. Ha a tehénnek elapadt a teje, vagy véreset fejtek tőle: ez már elég volt, hogy rontásra gyanakodjanak. A megbizonyosodás, majd a rontó kilétének megállapítása egyben a gyógyítás első állomását jelentette. Akárcsak a gyermekrontások esetében, a tehénrontás gyógyításához is hozzátartozik a rontó megjelenése, és az, hogy hiába könyörög, nem eresztik be a házba. Azzal, hogy így a rontó fölfedi magát, válik lehetővé a gyógyítás. A rontó megismerése a névmágia egyikfajtája. Nevének kimondása, bizonyos szertartás elvégzése után, az állat gyógyulásához vezet. Az állatrontás főbenjáró bűn volt. Tanúsítja számos tragikus végű hiedelemmonda a rontó haláláról, bűnhődéséről. Egész hiedelemköre van a Szent György-napi harmatszedésnek és a boszorkány lepénykészítő tudományának. Az egymástól távoleső motívumok egységes képet nyújtanak a boszorkányról. így érthető meg emberfölötti hatalma és az emberek félelme minden rontástól, igézéstől, babonától. Állatot ront, hasznát elveszi tejelvivéssel 71. Nem jó tejet adott tán a tehén, vagy ilyen valami vót, osztán aszonták, rontásba van. Aszongya, biztos naplement után vitte el a tejet az a valaki, oszt megbabonázta. Hogy mivel babonázta meg azt én mán nem tudom. (Tóth-Kovács Béláné, Székkutas) 72. Aszonták, ha mögrontották, a teje fogyott, mög rúgott. Hát még olyat is hallottam, éppen nálunk nem történt, hogy vérös tejet adott. Aszonták, hogy aki értött hozzá, annak elég vót hogy hát azt a tehenet mögsímogatta a vá37
