Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)
Tanulmányrészletek
másik katonaélményeivel kérkedő nagyotmondó. A gyűjtőmunka során mindketten legyűgöztek leleményes füllentéseikkel. Miközben adatközlőimet hallgattam, töprengve néztem mosolygó arcukat, akik a nekik elmondott, majd továbbadott történeteket úgy tolmácsolták, mintha mindaz velük történt volna meg. Vasgyúrót szókimondó bátorságáért becsülték (már aki becsülte), Vass Laci bácsit agyafúrtságáért, humoráért. A világirodalom hetvenkedő katonája a huszadik századig indázó mondakört teremtett, amelyben a nagyotmondó, füllentő, hazudozó figura az igazság kimondója, tolmácsolója lett. Ezt tette Plautus világhírű vígjátékának hőse és késői leszármazottja, Münchausen báró is, akit humorral átszőtt hőstettei avattak közkedvelt népi figurává. A magyar irodalomban Garay János alkotott egyedülállót, amikor megteremtette Az obsitos (1843) című művében Háry János alakját. Vasgyúró és Vass Laci bácsi is az ő késői rokona. Furfangban, virtusban, okosságban, leleményben egyaránt hasonlítanak a vén obsitoshoz. (Jsunytalek és Ojöhigúk Csanytelek éppúgy szegedi kirajzás, mint Ófóldeák. A két község közül Csanytelek az ősibb település. Bálint Sándor szerint I. Géza a garamszentbenedeki apátságnak adományozta Csany halászfalut a Tisza mindkét partján levő földjével és megnevezett halastavaival. Csany a hódoltság alatt elpusztul, de a 18. század folyamán újjászületik. A Károlyiak szegedi dohánykertészeket telepítenek ide. A falu törzsökös családnevei között, amelyek szinte kizárólag Szegedre utalnak, nem találjuk a Kovács nevet. Azt azonban Bálint Sándor is megjegyzi, hogy a község hagyományvilága még rendszeres föltárásra vár. Ezt teszem most, amikor hiedelmeit, neves emberét megismertetem az olvasókkal. Csongrád megye egyutcájú, leghosszabb faluja a felszabadulás után, a viszontagságos körülmények ellenére is, fejlődésnek indult. A község szorgalmas népe a fóliázás révén elsők között került élre a megye gazdasági életében. Annál is meglepőbb, hogy éppen ebben a faluban találkoztam Kovács Jánossal, aki egykor szegénységével tüntetett, most pedig messia- nisztikus magatartásával. A Makó melletti Óföldeák a Návayak birodalma volt a felszabadulás előtt. Eredetileg az ősi Földeák falu évszázadokon át itt állott. A tiszai árvíz 1845-ben elöntötte - a falu népe a templomban vészelte át a borzalmas heteket -, ezrét az uraság segítségével partosabb helyre települt át. A régi falu elnéptelenedett, és azóta Óföldeák néven emlegetik. Az ódon, valamikor kőfallal övezett templomot magtárrá alakították át. Csak az első világháború után adták vissza eredeti hivatásának a Návay-család egyik tagjának a hadifogságban tett fogadalma beváltásaképpen. Lakossága szoros atyafiságban van Földeák népével. 277
