Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)
Tanulmányrészletek
Bartuk Agnes testamentuma Bartuk Ágnes azon kevesek közül való volt, akiket a néző és a táltos megjelöléssel egyaránt illettek a község lakói. Erejét tekintve női táltos volt, ilyen pedig nem került elő gyűjtésem során Csongrád megyében. A róla kialakult legendákat annak köszönhette, hogy „beszélgetőit a holtakkal is”, és viaskodott a nálánál sokkal erősebb férfiakkal. Boldog voltam, hogy ráakadtam Bartuk Ágnesre. Az összegyűjtött anyagot közreadtam az Ördöngösök (1984) című kötetemben, majd az Algyő és népe (1987) kötetben is megjelent a Sámánisztikus vonások a népi hitvilágban című tanulmányom. Boldog voltam, mert a rejtőzésben, a révülésben a sámán sajátos tevékenységét véltem fölfedezni. Igyekeztem minél többet megtudni Bartuk Ágnes „viselt” dolgairól, ám az adatközlőim már alig emlékeztek rá. Még az összegyűlt töredéket is kegyes ajándéknak tekintettem, aztán lassan elfeledkeztem az egyetlen női táltosról, az algyői adatközlőkről. Folytattam a népi imádságok gyűjtését- mentését. 1992. október 20-án egy férfi keresett telefonon, név szerint Szélpál János szegedi lakos. Megkérdezte, nem lenne-e kedvem még többet megtudni az algyői táltosról, akiről nevem alatt olvasott az Algyő kötetben. Nemigen akartam kötélnek állni, de mikor meghallottam, hogy édesanyja Ágnes húga és kiváló egészségnek örvend, megfordult velem a világ. Néhány nappal később Tarjánban, egy tízemeletes ház legfelső szintjén ajtót nyitott a 90 éves Szélpál Jánosné Bartók Piroska néni. Csak néztem a kis hajlott hátú asszonyt, és azon töprengtem, vajon megtudok-e valami bizonyosat a sámánokról, vajon elutazhatok-e az őshazába? Először is a legfontosabb életrajzi adatokat tisztáztuk, amelyet lexikális tömörséggel közlök. Bartók Piroska negyedik gyerekként született 1903-ban Algyőn. Édesapja Bartók Mátyás (1864-1934), édesanyja Pataki Ágnes (1871- 1945). Gyermekeik: Ágnes (1892). Algyő-1940, New York), Ilona (1894), István (1900). Az édesapa molnár volt, az édesanya pedig a gyerekkel vesződött otthon. Két-három hold földjük volt, oda eljártak kapálni. Édesapjuk 1912-ben kiment Amerikába, de 1913-ban hazajött és kivitte magával a feleségét, és Ágnest, Ilonát, 1916-ban édesanyja hazajött. Piroska is útrakelhetett volna az édesapjával, csakhogy ebben megakadályozta a háború. Ágnes a harmincas évek közepén mégegyszer hazatért Algyőre, 1940-ben azonban New Yorkban meghalt. Vajon honnan szerezte a tudományát Ágnes? - kérdeztem húgától, aki szinte minden cselekedetére emlékszik, bár Ágnes kilenc évvel volt idősebb nálánál. Ágnes „betegsége” azonban szóbeszéd volt a családban. „Aszonta az én anyám, hogy amikor még Ágnes gyerök vót, olyan sur- bankó lány vót, üneki megjelönt a Szűz Mária, és aszonta, hogy hirdesse a népek között, hogy térjönek mög!” 271
