Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)

Tanulmányrészletek

gesztusai még inkább hihetővé tették mindazt, amire nem találtak racionális magyarázatot. így fonódhatott alakja köré olyan legenda, amely a tudomá­nyos ember mágikus cselekedeteit nemzedékről nemzedékre hagyomá­nyozta, és amelynek töredékei még napjainkban is föllelhetők. I i,* ' * Sándor (Szeníes^ Szentes mezőváros és a környező, hatalmas kiterjedésű puszták bizo­nyára szerepet játszhattak abban, hogy az itteni születésű veszettorvos hír­névre tett szert. Egykori följegyzések szerint a veszett kutya marásától hajdan egész nyájak fertőződtek meg, és a 16-17. században nagy veszélyt jelentett a veszett kutyák elszaporodása, ezért intézkedtek kiirtásukról. A veszett, vad állatok megfékezéséhez, a veszettség elhárításához kevés em­ber érthetett: ha mégis akadt ilyen, annak nagy híre támadt: a veszettorvost rendkívüli személyként tisztelték. így terjedhetett el Keresztes Nagy Sán­dor híre is a szentesi földeken, sőt azokon túl is. Az ördöngös saját működési területét is kijelöli. A hiedelemmondákból szinte térképre rajzolható Veszett Nagy Sándor mozgási terepe, gyógyí- tó-rontó tevékenységének színtere. Természetfeletti képességeinek a népi képzeletben való kialakításában mint B. Kúrái József esetében, racionális tényezők is szerepet játszhattak. Veszett Nagy Sándor is meg tudta állítani a lovakat, akárcsak B. Kúrái Jó­zsef, és a legmérgesebb kutyát ő is az asztalra tette, mint lelei társa. Tömörkény István Kutyabaj című novellájában (1904) említi Veszett Sándort: „Most meg azt hallom, hogy Mindszenten él egy paraszti gazda­ember, aki gyógyítja a veszettséget. Járnak hozzá a megmart emberek or­vosságért. A neve: Veszett Sándor. Van valami más becsületes neve is, de azon már alig ismerik..Tömörkény hallomásból örökítette meg a gyógyí­tó ember otthonát. Adatközlőim is rendre összekeverték lakóhelyét. Bihari Mátyás szerint Hódmezővásárhelyen élt, Káris Ferenc pedig úgy tudta, hogy „Csongrádi vót, azt hiszem”. Hegyi István szegvárinak tartotta, Kapus Julianna Nagymágocson megint másképp beszélt erről: „Oszt akkó ezt a Veszett Nagy Sándort Orosházám hozták ki.” Egyik adatközlőm még az utcát is megmondta, ahova érte mentek: „Apám után hallottam, mer ű ismerte személyesen. A Jövendő utcába vót a háza." (Székely Imre) A szentesi levéltárban őrzött 1857. október 31-i népszámlálási íveken megtaláltam a Jövendő utca 48. házszámot, mellette az 1818. évi születésű Keresztes Nagy József csizmadia és felesége, Laczi Judit nevét. Az ívhez tűzött „igazoláson” olvasható Sándor fiuk neve is. Születési időpontja: 1841. április 11. A Szentesi Reformata Ekklésia Kereszteltek-, Házasultak- és Holtakróli Anyakönyve az 1841-ik esztendőről 231. sz. alatt közli Sándor keresztelési 267

Next

/
Thumbnails
Contents