Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)

Tanulmányrészletek

történet tanúsította, miképpen áll ította meg az esküvői menetet, ha nem hívták meg a lakodalomba. „Mentek az esküvőre, mentek volna, kocsival. Násznép, mindenki. És egy megfogta a kocsijukat. Szóval, nem tudtak a lovak menni semmire se. Megfogta az ember a kocsijokat, majnem ekéstek az esküvőrű. Ezt anyám meséte.” (Leczki Mária) „Mög azt is mondták, hogy ez a Kúrái mög tudta állítani a lovakat, és nem indútak sehova. Mögsértötték a lakodalmasok.” (Meggyesi Mihály) „Osztán, ha nem hítták mög a lakodalomba, akkor mögharagudott. Aszonta, baszta férgit, teremtőjit, aszongya, majd mögálltok.” (Kúrái Györgyné) „Bosszút állt, ha nem hívták mög a lakodalomba.” (Kúrái Mihályné)

Azt is tudták, miképpen csinálta: csak ránézett a lovakra, és ezek megálltak. Más esetben pedig: „Elkezdött kóbikálni a lónak, oszt leálltak. Elkezdőit beszélgetni a lónak.” (Bálint János)

A lovakat megkötő tudományos emberhez hasonlóan a tudós méhész a kapárt eltulajdonító tolvajt is meg tudta állítani. Megtette ezt B. Kúrái József is.

Az ördöngös kocsisok táltos tudományával is rendelkezhetett. Egy alkalommal „a döglött lovat fölállította az a Kúrái. így beszélték, így mesélték. Kiszombori nagybirtokos vót, oszt annak akkor is Szegedről kihajtotta a döglött lovat.” (Bállá Imre)

A dinnyefolyatás és vízárasztás „tudásával” megáldott emberek közül is legtöbbet B. Kúrái József árult el tudományából.

Népdalainkban, szerelem énekeinkben rejtélyes jelentésű képek találhatók. Ezek a képek, szinte kivétel nélkül, szoros kapcsolatban vannak a szerelmi aktussal. Bemáth Béla szerint: „A szavakat gyakorta nem »tulajdon jegyzésben«, azaz a mai szóhasználattal nem tulajdonképpeni, köznapi jelentésükben kell értenünk, hanem, amint a virágénekekre való utalásból kitűnik, szerelmi, erotikus jelentésükben, amely legtöbbször alaki vagy funkcionális hasonlóságon alapuló metafora. ''Így van ez a hiedelmekben is.

A vízárasztás következményeként az asszonyok olyan magasra húzták a szoknyájukat, hogy a férfiak „jól beláttak bécsbe, cigánybécsbe, és az nagy öröm vót”. A nagybőgős menekülése a kemence tetejéről pedig úgy is megfejthető, mint annak a férfnak kigúnyolása, aki a legnagyobb nemiszervvel rendelkezett. A szegvári Búza János szerint a tudományos Rozgonyi Józsi bácsi is megtréfálta a menyasszonyt a lakodalomban: „Na, oszt akkó menyasszonytánca vót, aszongya, Verám, tartsd a kötődet, oszt olyan nagy izék ugráltak a kötőjibe.”

B. Kúrái József olyan, néven nevezhető tudományos ember, akit nem csupán a nép ruházott föl az ördöngös, bűbájos jelzővel. Tiszteletet, hírvenet vívott ki magának egy közösségben, és elámítottá tudásával, akik kevésbé értettek az állatokhoz. Márpedig a szegényes körülmények között élő egykori cselédemberek szemében ez, éppen tudatlanságuk, hiszékenységük folytán, varázslatnak számított. Az ősöktől örökölt pogány hitvilág

266