Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)
Tanulmányrészletek
Köcsön Péter Szabolcs-Szatmár megye híres ördöngös kocsisa volt, és szinte minden községben ismerték nevét, tetteit. „A garabonciás viszont újabbkori változata az ősi táltosnak, aki ugyancsak az időjárást szabályozta, de emellett gyógyított, kincset talált, varázsolt, és a viharban más táltosokkal viaskodott. Ennek a viaskodásnak egyik formája az ördöngös kocsis és a tudományos ácsmester.’’ Makkai László gondosan mérlegelő ítéletében a táltosok mondakörébe sorolta az ördöngös kocsisokról szóló hiedelemmondákat. Dömötör Tekla viszont újabb mondakör kialakulásának tekinti az ilyen jellegű szövegeket. Az ördöngös kocsis jellemző tulajdonsága, hogy a megkötött lovakat el tudta indítani; lovait más nem hajthatta, másnak nem engedelmeskedtek. Pamuk Pista természetfeletti cselekedetei közé tartozott az is, amikor a fogatot négy lóval az uradalmi szalmakazal tetején találták! A boszorkány halálának számos változata ismeretes: nem tud meghalni, amíg kézfogással át nem adja tudományát; sokáig kínlódik, mert senki nem mer hozzáérni. Nágai doktor (Asotthalom) „Az is olyan rontó vót. Az is egy abrincsot vitt. Azon körösztűbújt, má kutya lőtt belülié. Akkor mögmarta a csordát, osztán evitték hozzá gyógyítani.” (Gábor György) A név szerinti megjelölés mellett az adatközlő pontosan elmondta azt a mágikus gyakorlatot is, amely a kör, a kerekítés, a körbejárás varázsló hatalmát rögzíti, és rávilágít a prelogikus gondolkodás sajátosságaira. „Oszt akkor, amikor visszabújt az abrincson, megint csak akis Nágai doktor lőtt.” Alig került elő szöveg, amely ilyen érzékletesen tárta volna elém a tudós embör rontó-alakváltoztató tevékenységét. Érdekes tanulsága a történteknek, hogy más szeme előtt zajlottak le. A rontás-gyógyítás titok. Veszett Nagy Sándor se gyógyított emberi szem előtt; máskülönben tudása nem használ. A Szegedhez tartozó egykori pusztákon bizonyára nagy híre lehetett akis Nágai doktornak. A Luca-napi mágikus körre emlékeztető abroncs védelmet, tudást, alakváltoztatást tett lehetővé számára. Ez a rontó-gyógyí- tó motívum számos esetben előkerült a Veszett Nagy Sándorról vallott emlékezésekben is. Sarki Molnár Sándor (Kisfoké} Neve alapján szentesi születésűként kell számon tartanunk. Valószínű, hogy ott tett szert tudományára is. Veszett Nagy Sándort tudásáért az egész vidéken hírnév és megbecsülés övezte. Mellette azonban voltak olyan gyógyító emberek is, akik egy kisebb közösségben, a tanyavilágban váltak ismertté. Nem véletlenül említette az '<*■ *««*<*** wsw’-sí 257
