Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)
Tanulmányrészletek
adatközlő: ..én ismertem egy másik embert is. Úgy hitték, Sarki Molnár Sándor Kistőkén. Szentesi fődeken." A szöveget csongráditól gyűjtöttem. Eszerint Sarki Molnár Sándor híre túlterjedt az apró település határán. Csányi János (Marosiéit') A „tudományosokról'’ kialakult vélekedések szerint a tudós ember a hamis kutyákat megbűvölte, lecsendesítette. A veszettséget nem tudta gyógyítani, mert erre csak a gyógyító ember volt képes. A rontok hipnotikus erejével rendelkezhetett Csányi János is: „kimönt, ránézött a kutyára, ideig, nem egy pillanat alatt. Addig nézött vele szömbe, odamönt, mögfogta, oszt bevitte az asztalra. A nagy komondor kutyát.” (Pernye Mihály) Hozzá hasonló tudó több nem volt a faluban. A megye más községeiben azonban elmondtak olyan rövid történeteket, amelyek az ember és a kutya „viaskodásáról” szóltak. Ezeket mindig úgy értelmeztem, mint két különböző fajtájú lény összecsapását, amelyek a táltosok viaskodására emlékeztettek. Egyben az ember eredendő, ősi akaratának győzelme látható a természet fölött. Farkas György (Szegvár) Két embertől is származhatott Farkas György tudománya: az egyik a szintén szegvári Sinka István, a másik egy börtönviselt ember. „A Sinka bácsival jártak össze az én nagyapámék. Akkó még betyárvilág vót, osztán egy ismerőse a nagyapámnak, fiatalember vót, oszt betyár vót. Oszt megfogták, oszt bebörtönözték. Aztán amikor hazagyütt a börtönbül, nem tudom hány évre, elment a nagyapát fölkeresni kint a tanyán. Oszt az tanította meg ere a tudományra. Aszonta, olyan dógot hagyok rád, Gyurka fiam, hogy ezt az életed során mindenkor használhatod.” (Szécsényi Ferencné) Szűcs Sándor szerint: „A veszettség elleni tudományt csak örökölni lehet. A veszettorvos úgy őrzi a titkát, mint a szeme világát.” Sinka István bűbájos ember hírében állott, gyógyította a veszettséget, a küldött kutyát vissza tudta küldeni, és gyakran találkozott Veszett Nagy Sándorral. Föltehető, hogy az ő tudománya is közrejátszott Farkas Györgynek a kutyákkal való tudásában, tehetségében. Amit pedig börtönviselt komájától tanult, bizonyára valamely mágikus eljárás átadása lehetett, és elsősorban az állatok megfékezését szolgálta. Ezt a tudást használhatta Farkas György. Talán az sem lehetett véletlen, hogy Szentes környékén éppen ilyen tudású, de kevésbé ismert tudományos emberekre emlékeztek a régi258