Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)
Tanulmányrészletek
rás. Az mög apámm- vót. Apám a fiatal teheneket őrizte, ű mög a tinókat/’ Nagy hatalma lehetett, mert „nem vót az a vad bika, mer gulyás vót, amelyiket ű mög ne szelídítött vóna, ártalmatlanná ne tudott vóna tönni. Olyan tudása vót az öreg Gémösnek.” (Kocsis Ferenc) Szendrey Zsigmond szerint: „Bizonyos foglalkozásokkal járó tapasztalati tudás is olyan varázserőt ad az embernek, amely miatt bűbájosnak tekintik őket.” A pásztorok esetében ez különösen érvényes, hiszen a pásztorság az ősi foglalkozások egyike volt. A nagy tapasztalatit pásztorok mindent elkövettek, hogy megőrizzék a jószágokat a rontástól, a tolvajoktól. Gémes András boszorkánysága abban állhatott, hogy olyat tudott az állatokkal, amit más parasztemberek nem tudtak megtanulni. A vad bikákat szemmel megállító, megszelídítő gulyás nem ismeretlen a néprajzban. A szemmelverés jellegzetesen boszorkányos cselekedet volt. A veszettdoktor esetében is többször hallottam, hogy a mérges kutyákat a szemével lecsendesítette, egyszer pedig a szemével gyógyította a veszettséget. Imám Mihály (Tápé) A nincsetlen Imám Mihály is ilyen sámánivadék lehetett. A tudós pásztorok, kocsisok mindig kipróbálták erejüket, mindig megvívtak a másik tudóval. A pásztor megbüntette azt, aki megfejte a csordában levő tehenet, a kocsis pedig halálra szánta az ácsot, aki megállította lovait. A táltosok küzdelmének analógiás motívumai ezek. Azzal, hogy Imám Mihály a kútágasba beleütötte a bicskát, azután megfejte, szintén a csordát megrontók egyik mágikus eljárását végezte. Azok ugyanis hol a kocsirúdba, hol a csordakútnál a kútágasba vágták a kést, hogy megfejjék. Sokszor a keréklöcsből fejtek tejet, amíg a pásztor rá nem ébredt a tejhaszon elvételére, és vissza nem vette. A pásztorok a hiedelemmondákban általában névtelenek. Imám Mihály annak köszönhette nevét, hogy egy falu közösségén belül művelte tudományát, és így boszorkányként is számon tartották a falujában. Patmik Pista (Marosiéit) „A népi hiedelmeink eddig feljegyzett változatai sorában előkelő helyet foglalnak el a varázserővel rendelkező pásztorokról, molnárokról, kocsisokról szóló történetek. Máig is csupán néhány néprajzi monográfiában és mesegyűjteményben találkozunk ilyen kocsistörténetekkel. Terjedelmesebb adatközlés Luby Margit tollából származik, aki a Köcsön mondakörrel foglalkozott” - írta Ferenczi Imre. 256