Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)
Tanulmányrészletek
Bálint Sándor a Teknyokaparórá/ Amikor 1963-ban, Kiszomboron, először vettem hangszalagra a Teknyőkaparó egyik történetét, nem gondoltam, hogy felfedezés számba menő kis könyv lesz majd belőle. Nem is gondolhattam, mert a népi imádságok, ráolvasások, hiedelmek és babonák gazdag világa érdekelt elsősorban. Az adatközlő öregeknek köszönhettem, hogy tudomást szereztem a Teknyőkaparó létezéséről és jóslatairól. Ok ugyanis mindig a Teknyőkaparóról, az öreg Teknyősről beszéltek, amikor a táltosokról faggattam őket. Az évek során egyre szaporodó történetekből, jóslatokból azután kikerekedett az a kötet, amelyik a Csongrád megyei könyvtári füzetek sorozatában, 1980-ban napvilágott látott. A gyűjtés közreadását, a gyűjtött anyag rendezését hosszas előkészítő munka előzte meg. Ebben múlhatatlan érdemei vannak Bálint Sándornak, aki 1960-tól haláláig nemcsak költői-néprajzi gyüjtőmunkásságomat kísérte figyelemmel, hanem szakmailag is állandóan segített, támogatott. Sorsom nagy szerencséjének mondhatom, hogy ismerhettem őt, és hogy a Teknyőkaparóról való családias beszélgetésünket hangszalagra vettem. Ebből kitűnik, hogy milyen jelentősnek tartotta a Teknyőkaparó személyiségét, és milyen nagyra értékelte a sok évi munkával összegereblyézett anyagot. Az első beszélgetésre 1979. április 24-én került sor Szűcs utcai lakásomon, feleségem, Katona Judit társaságában. Bálint Sándor ekkor már ismerte a gyűjtött anyag nagy részét, és ennek ismeretében fűzött megjegyzéseket a bevezető tanulmány tervezett fölosztásához és szerkezeti fölépítéshez. A beszélgetéskor elhangzott ö-ző alakokat irodalmi nyelven adom vissza. Az ő szavait dőlten szedettem. Rendkívül érdekesnek és izgalmasnak találom ezt a gyűjtést. Ami föltűnt, hogy itt különböző mitológiai, szakrális momentumok, részletek kerülnek elő. Például az Apokalipszis. Az Apokalipszis a Jelenések Könyve, amelyik éppen a világnak a végéről beszél. Mint tudjuk, Szent János evangélista írta, és ennek az Apokalipszisnek rendkívül nagy hatása volt a középkor világképére. Ha szabad azt mondani, ez az Apokalipszis is folklorizálódott. Tehát hallottak róla, az embereknek a tudatában megrögződött, beszéltek róla. Természetszerűen sok olyan elem rakódott hozzá, ami az eredeti szövegben nem fordult elő. Ez az Apokalipszis, ez az apokaliptikus szemlélet, ez tükröződik a Teknőkaparónak a történeteiben. — Sándor bácsi! Hogyan kezdené a Bevezetőt? Földrajzi kivetítéssel kezdené? Kérlek szépen, először csakugyan adnék valami földrajzi jellemzést a gyűjtött területről. Hogy Kiszomborban élt — minden valószínűség szerint. Nyilván ez a Teknőkaparó, foglalkozásánál fogva, megfordult itt több környező faluban. A másik föltűnő jelenség az, hogy a teknőfaragás bizony szerény foglalkozás volt. Nem lehetett belőle meggazdagodni, de a Teknő242 WS v*— >— 1 < \
