Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)
Tanulmányrészletek
Talán az sem mellőzhető kérdés itt, vajon napjainkban gyűjthető-e még hiedelemanyag. Igennel kell válaszolnom, mégha adatközlőim közül többen már nem hiszik, kétségbe vonják a babonák, rontások, gyógyítások gyakorlati hasznát. Jóllehet hallottak róla, ismerik, de maguk már nem élnek velük. Sohasem arra voltam kíváncsi, hogy adatközlőim mit hisznek, hanem arra, mit tudnak. Ezért mindenkor készségesnek mutatkoztak, és felelevenítették az idősektől rég hallott hiedelmeket. A természetfölötti (mágikus) javakkal és erővel fölruházott emberek közül a boszorkányt választottam ki, mivel eddigi gyűjtőmunkám során már foglalkoztam a tudós pásztorokkal, kocsisokkal, táltosokkal. A gyűjtött anyagot Bihari Anna hiedelemmonda-katalógusának alapján csoportosítottam, de mivel további beosztás vált szükségessé, tartalmi eltérések, változatok alapján finomítottam. Az ember- és állatrontásokból azokat válogattam együvé, amelyek a boszorkányoknak az emberek elleni tetteit tartalmazzák, különös tekintettel a szerelmi varázsolásokra. Valamint azokat, amelyek az állatok megrontását, hasznuk elvételét rögzítik, és megmutatják, miképpen gyógyítható a rontás, miben rejlik elhárításának módja. Boszorkányok kötése és oldása Emberek, állatok megrontása a boszorkány alakjához fűződik. A boszorkányok, néhány kivétellel, nők, akiknek különleges képességeik vannak. Elsősorban alakváltoztató tudásuk: macska, béka, kígyó, kutya, csikó alakjában ijesztgetik az embereket, és rontják meg őket. Életkoruknak is meghatározó szerepe van. Legtöbbször egy-egy község igen idős asszonyát illetik e megbélyegző névvel. A közösségi ítéletalkotást mágikus események előzik meg. Például ha valaki meg akarja tudni, ki rontotta meg véreset tejelő tehenét, néhány deci tejet a vályúban baltával darabolni kezd. Erre a rontónak oda kell mennie a házhoz, hiszen az ő testét darabolják. Tőle ezután óvakodnak, és elterjed a híre, hogy boszorkány. A boszorkány népmeséinknek is gyakori alakja. Gonoszságát az ördöggel való cimborálásból eredeztetik, és tőle származtatják emberfölötti képességeit. Mivel tudományát gyógyításra is használhatja, félelemmel vegyes tisztelet övezi mágikus cselekedeteit. Szerelmi rontások elhárításához éppúgy segítségét kérik, mint a rontott állatok meggyógyításához. E Janus-arcú szellemi tevékenység nemcsak emberfölötti hatalmat szerez a boszorkánynak, hanem örökérvényű bölcsességet is sugall: a tudás jóra és rosszra egyaránt fölhasználható. „A boszorkányperek — állapítja meg kutatásai alapján Szendrey Ákos — azt igazolják, hogy a boszorkányok faluközösségben élő és dolgozó emberek voltak.'1 Az is nyilvánvaló, bizonyos asszonyok, férfiak jobban értettek az állatokhoz, mint mások. Rátermettségük révén egy-egy zárt 234
