Polner Zoltán: Csillagok tornácán. Táltosok, boszorkányok, hetvenkedők - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 29. (Szeged, 2001)
Boldogasszony ágya (A szülés hiedelmei)
SS» 1. Aki körösztölés nélkül halt mög, azt, aki hallotta, hogy sír, az mögkörösztölte. Az Atyának, Fiúnak, Szentlélök Istennek nevében mögkörösztöllek tégöd. Osztán a sírása elhalkul. (Simon Jánosné, Makó) 2. Mink is ahol laktunk, arra Vásárhely felé, a szomszédunk azt mondta: Halljátok, az éjszaka sírás vót. A kerítés körül mindég sírt valaki. Hát mondom, miért nem nézte mög. Néztem, de nem láttam. Csak a sírást hallottam. Mög köllött olyankor körösztölni. Mögkérdözni, hogy mi hiánya van neki. Mögkörösztölni, nevet adni neki. Atyának, Fiúnak, Istennek nevébe mögkörösztöllek, most ez vagy. Akkó elhagyta a sírást. Akkó oda köll vetni valami kis ruhát neki. Nem vót neki ruhája. Ahol a sírást hallani, mindjárt odavetni. (Fekete Szilveszterné, Makó) 3. Ha egy koraszülött körösztség nélkül hal mög, az szüntelen sír az embörök között. Van, aki hallja a sírást. Ott ahol hallja, a földre körösztöt vet és mondja: Én tégöd mögkörösztöllek az Atyának, a Fiúnak, az Istennek nevébe. Akkor osztán le köll oldani a kötényét és földre teríteni korozsmának, körösztölési ajándéknak. (Gulácsi Rozália, Kiszombor) 4. Hallottam, hogy mondták, möntem a temető mellett, oszt nagyon rítt az a valaki. Az mán olyan vót, aki nem vót mögkörösztölve. Akkó egy kis szentölt vizet vitt oda a sírra: Én mögkörösztöllek az Atyának, a Fiúnak, a Szentlélek nevibe. Oszt akkó adott neki nevet. (Molncir Ferencné, Tápé) Hazajáró kicsi lelkek Vót egy kis temető, ahol kislányok meg kisfiúk vótak eltemetve. Ezt olyan különös temetőenk csinálták meg. A szülők minden kis keresztfa mellé ültettek egy meggyfát. És annyira szépen elbokrosodott az a megy, hogy nagyon szép meggyek teremtek rajta. Akadt olyan, aki odament és egy meggyet szakított le. Ilyen kettőságú meggyet, amit a kislányának a führe akasztott, mint egy fülbevalót. Egyszer csak elkezdett a meggy sírni. Szétnéz az asszony is,meg a gyerek is, oszt aszongya, anyukám, van itt valaki, aki sír? Sírt a meggy valósággal. Nem csináltak semmit. Úgy gondolták, biztosan halucinálnak. Nem vették ezt komolyan. Hát aszondja, valami biztos nyafogott. Szedtek egy tányérra valót. Olyan szép ez a meggy, úgyis jönnek a pusztárul be, majd megkínáljuk ezzel a szép gyümölcsbül. Hát ahogy ott üldögéltek és hozzányúltak a meggyhez, hozzáfog sírni. Megint csak kimén az asszony. Valami sírást hall. Mikorára bement, akkorára a meggyek mind kiugráltak a tányérból. Hozzányúlnak a meggyhez, megint 106
