G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
119. Betegeskedése miatt, magát a barom orvoslás tanulása alól felmentetni kérő, Roku- sinyi József, helybeli kovács legénynek folyamodványa tárgyában ide terjesztett felírása folytán a városi tanácsnak, a felmutatott tárgyiratok visszaküldése mellett, a folyamodónak értesítése végett, válaszoltatik; hogy a folyamodó kérelmének, a feljelentett körülmények közt, oly megszorítással azonban, hogy a barom orvoslásbani avatkozástól óvakodjék, helyt adatván, aziránt az illető céh azzal értesítendő, hogy a fenn nevezett folyamodónak remeket adjon fel, s annak sikeres elkészítése esetén, ugyanőt, a leteendők letétele mellett, a helybeli kovács mesterek sorába iktassa. Helytartó Tanács. 119 sti 2287/1848. május 23. (1302); Roskonyi (Rokusinyi?) József kovács legény folyamodványa tárgyában az ide zárt hivatalos jelentés mellékletei felküldve nem lévén, ezeknek nyolc napok alatti felküldése önöknek oly figyelmeztetéssel hagyatik meg, hogy jövendőben ily rendetlenség elmellőzése iránt kellő intézkedést tegyenek. Klauzál Gábor, Földművelés-, ipar- és kereskedés miniszter; a tárgy kormányszékileg már felülhaladva van: sti 2300/1848. május 23. (1315) 120. A helybeli molnárok folyamodványok tárgyában, miszerint Ő Felségénél, kiváltságos céh szabadalomért esedeztek, válaszoltatik, hogy miután folyamodók nem céhsze- rűleg tanult molnárok, a kérelem nem teljesíttetik. Klauzál Gábor, Földművelés-, Iparés Kereskedelmi miniszter. 120 sti 2288/1848. május 23. (1303) 121. A közrend-, a személy- és vagyonbátorság megtámadtatott, az erkölcsi életnek legszentebb támasza, a vallásnak ürügye alatt, és pedig több helyen, és pusztító erőszakkal. A valódi hazafinak szíve sajog ily események szemléletén; a valódi kereszténynek érzete búba merül a felebaráti szeretet ily kialvásán, a gyűlölet és vallásdüh e felingerlő- désén. Kik polgárbeli és vallásbeli kötelességöket gondatlanul megszegik, azok megölői egyszersmind a fiatal szabadságnak, melynek arany gyümölcseit csak a béke, a rend érlelheti meg. A szabadság, az egyenlőség csak úgy állhat fenn, ha a törvény adta jog mindenkinek irányában tiszteltetik, és mindenki ellen oltalmaztatik. A jognak megsértése egyes esetben is megsértése a társaságnak. Mert az önkény, mely ma emezt sújtja, holnap amazt tiporja; megnyugvását csak másoknak szolgaságában leli föl. Kik törvénysértésre vetemültek, nem tudják, miképpen ők eszköz gyanánt szolgálnak az alattomos bújtogatóknak; ezek önzésüknek nemtelen céljait a rendetlenség, a meghasonlás útján igyekeznek elérni; ezek a szabadság ékszereiből bilincseket készítenek a honpolgárok számára; és midőn maguk a titoknak leple alá rejtőznek, a büntető törvény szigorát, álnokul, a tévelygő erőszakoskodókra hárítják. A vakbuzgóság elsősorban az izraeliták ellen indíttatott meg; félni lehet, hogy az más vallásbeliek ellen is irányoztathatnék. 57
