G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)

Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.

Ennélfogva, egyfelől az alaptalanul felizgatott kedélyek megnyugtatása, másfelől a törvény pajzsa alatt szerzett jogoknak biztosítása végett, mindenekelőtt az izraeliták iránt, általános és egyenlő intézkedésekre van szükség országszerte.

Miután pedig az 1840:29. törvénycikk határozza meg a zsidók telepedhetési módját;

Miután továbbá országos tisztem nem törvény megváltoztatása, hanem lélekisme- retes és szigorú végrehajtása;

Miután végre az említett törvény elleni visszaélések iránt bejelentett panaszok kellően és minél előbb orvoslandók;

ezennel rendelem:

1. A hatóság e rendelet vételétől számítandó öt nap alatt egy, vagy a körülményekhez képest, több bizottmányt nevezend, mely a törvényhatóság határában létező zsidókat családonkint, minden hozzá tartozóikkal, pontosan összeírandja.

2. Az illető bizottmány a tapasztalandókat, a minta szerint, lajstromba iktatandja; és a kimutatott hatósági engedélyt, mint minden szükségest, gyűlölet, kedvezés, előítélet nélkül, az emberi és felebaráti szeretet igazságos érzetében, lélekismeretesen fogja bejegyezni.

3. Azoknak, kik az összeírás alkalmával, az engedélyező okirat valóságos birtokában nem volnának, előmutatására elegendő határidőt szaband.

4. A befejezett összeírást, észrevételeivel egyetemben, megyékben az állandó bizottmánynak, városokban a rendes közgyűlésnek mutatja be; mely azt végrehajtás és intézkedés előtt, nekem azonnal megküldendi.

5. E lajsrom hozzám, véleménnyel küldessék fel, legfölebb e mai naptól számítandó két hónap alatt; az izraeliták honlakossága iránti rendelet azon lajstrom, vélemény és a törvények útmutatása szerint fogván megállapíttatni és kiadatni.

Az emberiség, a méltányosság érzete éberebb még e hazában, semmint a szeretet- lenség, a vakbuzgóság, az üldözés átka a jobb indulatokon erőt vehetne.

Bizton reményiem, hogy polgári kötelességének teljesítésére mindenki visszaté- rend; hogy védője lesz a törvénynek, fékezője a jogtalanságnak és erőszaknak; mert ki elég vakmerő a törvény fölébe emelkedni, ellensége e hazának, ellensége a társaságnak. Engedelmességet követelek a törvénynek, erélyt és szigorúságot végrehajtásában; csak e kettő biztosíthatja a közrendet, és csak ennek árnya alatt tenyészhetik az egyenlőség és szabadság virága. Szemere Bertalan, Belügyminiszter.

121 sti 2289/1848. május 23. (1304, 1804)

122.

A ló-kivitel Magyarország és a hozzá kapcsolt részekből, nem különben a ló-átvitel Magyarországon, s a hozzá kapcsolt részeken keresztül oly helyeken, hol a magyar határszélek a tengerrel, vagy ausztriai birodalmon kívüli külstátussal érintkeznek, ideiglenesen, további rendeletig felfüggesztetik. Klauzál Gábor, Földművelés-, ipar- és kereskedés miniszter.

122 sti 2292/1848. május 23. (1307)

58