G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
3. Orvosaik iránt akképp rendelkezzenek, hogy, ha egy helyen több tiszti orvosok tartózkodnának, azok célszerűen elhelyeztessenek, szükség esetében pedig, a magán gyakorló orvosokat is, oly helyekre, hol a cholera mutatkozik, napidíj mellett, küldjék ki, ha pedig oly gyakorló orvosok elegendő számmal nem léteznének, azt hozzám, további intézkedés végett, jelentsék fel. 4. A gyógyszerek könnyebb kiszolgáltatása végett pedig úgy rendelkezzenek, hogy, a járvány kitörése esetében, a gyógyszertárak, a szükséges gyógyszerekkel, elegendő mennyiségben ellátva legyenek, különösen pedig oly vidékek számára, hol gyógyszertárak nincsenek, azokat a főorvos, az illető gyógyszertárakból, nagyobb mennyiségben megszerezvén, a járásbeli orvosok között számadás, és felelősség terhe alatt ossza ki. Ezen kívül pedig gondoskodjanak az iránt is, hogy a helybeli elöljáróknál, vagy lelkészeknél, a szükséges házi gyógyszerek, elegendő mennyiségben, kellő használat végett, tétessenek le. 5. Éber felügyelet fordítassék az élelmi szerekre, hogy azok, az egészségre ártalmas minőségben ne áruitassanak, különösen pedig gondoskodjanak, hogy azon lakosok, kik élelmezésük megszerzésére képtelenek, az élet szükségeivel lehetőségig látassanak el. 6. Intézkedjenek az iránt, hogy, szükség esetében, a betegek ápolására, elegendő számú, és a hatósági orvosok által, kellőleg betanított egyének alkalmaztassanak. 7. Rendelkezem, hogy a halottak vagy saját házuknál elkülönözve, vagy halottházakban, a kiszabott idő lefolytáig tartassanak, és szakértő által teljesítendő halotti szemle előtt, el ne temettessenek, hol halotti házak nem léteznek, ott a helységek szélső házainak egyike e célra alkalmaztassák, végre 8. Miután a tapasztalás még 1831. évben megmutatta, hogy az ily esetben szokásos elzárások, és veszteglő intézetek, anélkül, hogy a ragály terjedését gátolták volna, csupán rémülést okoztak, e mellett, a kereskedést akadályozták: előre jelentsék ki, hogy a járvány kitörése esetére semmiféle elzárkózások történni nem fognak, s a közlekedés legkisebb megakasztást sem szenvedend; különben is, minden intézkedéseikben kellő óvatossággal járjanak el, nehogy ez által a nép szükségen kívül, mind a közegészségre, mind a rendre háborítólag ható rémülésbe ejtessék. Végül értesítem önöket, hogy az ország megyés püspökeihez, nem különben a protestáns egyház mindkét valláson lévő felekezeteinek superintendeseihez is, körleveleket bocsájtottam, melyekben azokat oly intézkedések tételére szólítom fel, miszerint, a lelkészek mind egyházi szószékről, mind társalgás útján, a kedélyek megnyugtatására, netalán támadható veszélyes előítéletek eloszlatására, s a népnek, a járvány uralkodása alatti, célszerű életmódra, úgy a betegek ápolása, s azokkali bánásmódjára nézve, az ide is mellékelt, orvosi utasítás elvei szerinti felvilágosítására hatni iparkodjanak. Klauzál Gábor. Orvosi utasítás Az Oláh és Moldva országban uralkodó járványos kolera országunk határ szélein mutatkozván, az egészségi osztály szükségesnek látja, a kiküldött orvosok hivatalos jelentései, s eddigi tapasztalatok nyomán, irányadás végett, a hatósági orvosokkal következőket közleni, jelesül: 145
