G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
1. Hogy a miniszteri rendszabályok kellő időben életbe léptethessenek, szükséges a járványt megelőző tüneményeket ismerni; e tekintetben, a cholera járványnak következő előpostái tapasztaltainak: a heveny folyamán betegségek visszalépnek, általánosan kitűnő mozgással, és levertséggel párosult, nyálkás és savós hasmenés mutatkozik, a szórványos betegségek a cholera egyes jeleit öltik magukra, s megelőzi néha e betegséget a járványos hurut is. 2. A járványos cholera két főalakban mutatkozik: ingerült, vagy szélhűdési alakban, a typhushoz hasonló utóbajok, és szokott kütegek ritkábban tűnnek fel. Oláhországban szerzett tapasztalások szerint, jelenleg a járvány terjedése általában lassú, jelleme szelídebb, és pusztítása csekélyebb, mint az 1831-i vala. Úgyhogy a halandóság 31:100 betegre. 3. A járvány kifejlesztését leginkább előmozdító okok közé számítandók: a mérsékletien és kicsapongó életmód, felháborító kedély mozgalmak, egészségtelen, és romlott levegőű lakhelyek; számos embereknek egy helyeni összetartása, tisztátlanság, meghűlés, s főképpen, a mód nélküli félelem e betegségtől. Mi okból igyekezzenek az orvosok, a lelkészek hozzá járultával, a népben e betegségtőli félelmet eloszlatni, azt józan életmódra inteni, és lelki nyugalomra bátorítani, neki a célszerű testi mozgásokat, könnyen emészthető eledeleket, és szesztelen italokat ajánlani, valamint arra is figyelmeztetni, hogy, az éretlen gyümölcs, állott halak stb. használatától tartózkodjék, s különösen, a fárasztó munka utáni meghűlésektől szorgalmasan óvakodjék; e mellett, figyeljen arra, hogy a lakószobák szorgosan szellőztessenek, s a túlnépesedett lakok, mennyire lehetséges, kiüríttessenek. 4. A kedélyek nagyobb megnyugtatására célszerű leend, ha az orvosok és helybeli lelkészek igyekezendnek a népet meggyőzni a felől, hogy e betegség ragály által nem terjed, úgy arra is bírni, miszerint, a hozzátartozóinak nyújtandó segélyezés s ápolástól magát vissza ne vonja, valamint, hogy az orvos szerek iránt is, bizodalommal viseltessék. 5. Rendelkezzenek arról, hogy, gyógyszertár hiányában, a legszükségesebb házi szerek, minők volnának a ziliz, méh- és székfü, fodormenta, mustárliszt, kámforos pálinka stb. a helybeli lelkésznél, vagy bírónál, illő mennyiségben, kellő használat végett, készen tartassanak. 6. Oktassák a népet arra is, miszerint az orvosi segély megérkeztéig, a cholerától megrohant egyéneknek belsőképpen, a fenn nevezett füvekből készített, forrázat nyúj- tassék, külsőképp pedig, végtagjaik kámforos pálinkával dörzsöltessenek, a gyomor és hasra mustárpép illesztessék, vagy illatos füvekkel pároltassék; általában, a beteg izza- dásba hozassék. 7. A cholera gyógyítását illetőleg, az eddig tett tapasztalatok nyomán, a hurutos vagy epés jellemű, az ismeretes gyógyszereiket igényli, s e szerint, valami különös gyógymód nem kívántatik; a súlyos ingerü, vagy szélütési cholera pedig, a hány gyökér, mákony, némely ammonium készítmények által egyedül, vagy egymássali kapcsolatban, a külsőképp alkalmazott bőrizgató, és fenn nevezett dörzsölések kíséretében, legcélszerűbben orvosoltatik. 8. A Rendőrségi szabályok, az e tárgybani miniszteri rendeletben, foglaltatvák. 146
