G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
183. Mai napon tartott Bizotmányi ülésünkben, megyénk első A1 Ispánnya, hivatalosan jelenté, minő veszély fenyegeti minden percben nem csak megyénket, hanem áltáljában szeretett Magyar Hazánkat; előterjeszti ugyan is, miképpen a megye szélén, a Római sáncok mellett, Arabovszky, kir. Fő Parancsnok állításaként, hat ezerre menő lázadó, s a magyar minisztériumot megismerni vonakodó csoport lévén máiglanis öszvegyűlve, minden percben attól lehet tartani, hogy e dühös népcsoport megyénkbe berohanván, a védelem nélküli vidéken borzasztó pusztítás, és öldöklés színhelyévé fogja változtatni, de nímellyek előadásaként, Perlisz tájékán, azon felül egy, 20 ezer főből álló csoport, hasonlóképpen fenyegető állásban van, és így a vidékünk lakóssai, minden pillanatban, a legbiztosabb jövő elől, előbb menni kéntelenítve vannak, miutánn folyó hó 12-én, a Kárlovicnál tanyázó csoport, és katonaságunk között történt ütközet után is, melyben a katonaság részéről egy tiszt elveszett, lázadók közül elleniben mintegy 300 ríszint meg- sebesíttetett, ríszint meghalt, a csoportozás az érdeklett tájékon nem tsak szűnt, de mind inkább nő, a rímítő visz elháríttása felett, tanácskozván, egy 20 ezer önkéntessekből álló őrsereg azonnali kiállítását, a vígbői elhatároztuk, hogy a Csajkások határától, egész Futakig őrvonal képeztetvín, gát vittessék, nehogy a lázadók megyebeliektől alattomos- san táplálékot nyerjenek, vagy ezekkel érintkezésbe lehessenek; Minthogy pedig, a szándéklott 20 ezernyi seregnek csak fele magából, a megyéből rögtön szállítható; minthogy sorsunk kedves szomszédink sorsától elválaszthatatlan, a tornyosuló fergeteg pedig perczről perezre, csaknem enyészettel fenyeget bennünket, testvéri bizalommal, sietve fordulunk ismert hazafiságukhoz, siessenek azonnal megyénk, Hazánk, megmentésére, küldjenek erejükhöz képest, minél előbb, fegyveres csapatokat, mellyek Okér táján, a mieinkel egyesülve, a dühös ellenséggel szembeszál- janak; legyünk méltók őseink hősi erényeihez, mentsük, tartsuk meg e szegény Hazát! Kelt Zomborban 1848. június hó 17-én tartott rendkívüli Bizotmányi Ülésünkből. Bács Vármegye bizottmánya. Hadügy Miniszter Mészáros Lázár Úrnak. Szomszéd Bács Megye Közönsége, f. hó 17. NZomborban tartott bizotmányi Ülés- bül, alatt olvasható levelében, a megye szélén kiütött vész miben létérül tudosíttván, bennünket hazafiúi bizodalommal, fegyveres csapatoknak minél előbbi átküldésre fel- szóllít. Mi tehát, ha bár valamint mindenkor, úgy leginkább, a haza mostani körülményei között, őseink hősi erényeihez méltók lenni, és hazánkat védeni készen állunk, azonban az illy, egyes törvényhatóságok felszólításai nyomán, különben is, még a fegyver gyakorlatban tökéletessen ki nem képezett erőnek, mindenfelé való használtatásábúl eredhető zavarok kikerülése végett is, ebbeli felhívást, czélszerű intézkedés tétel miatt, si- ettve felterjeszteni kötelességünknek tartván, bizalom tellyes tisztelettel maradunk. 183 ski 122/1848. június 18. 106
