G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
184. Pest város, a haza oltárára szánd ajánlatokról, 3 kérdést tett fel: ajándékok elfogadtatnak-e? mi történjék oly arany és ezüstnemű kölcsön ajánlatokkal, melyek nem készpénzzé vetetés végett, hanem csak biztosítékul ajánltatnak? nem ércnemű ajándékok, minők pl. gabona, vászon, posztó, fehérnemű, lovak, kocsik, fegyverek s több effélék, általában elfogadhatók-e, s ha igen, árverés útján, pénzzé kell-e fordíttatniok, vagy természetben, s különösen hová, s kinek lesznek átadandók? Ajándék: a közállomány hitelének szempontjából, a kölcsön kedvesebben fogadta- tik, mint az ajándék, azonban nem zárja ki azt, hogy az ajándék is, köszönettel elfogadtassák. Előfordul, hogy a tőkét kölcsön adják ugyan, de a kamatokról lemondanak, a pénzzé nem tehető arany, és ezüst ajándékot, elfogadni nem lehet olyan arany, s ezüst ajándék felajánlását, melyek csak biztosítékul szolgálnak, s azokat, készpénz letételével, egy bizonyos idő alatt, visszaválthatni óhajtanák, 6 hónap alatti visszaváltásra, elfogadtatik, ha nem váltják vissza, azokkal a közállomány szabadon rendelkezhessék, szükség esetén pénzzé is verethesse, e feltételek mellett, kölcsönül, s ajándékképp is, elfogadhatók a nem ércnemű termékek tekintetében, termények kölcsönül csak úgy fogadtathatnak el, ha eladatván, készpénzzé fordíttattak, egyébként csak ajándékul. Kossuth Lajos, pénzügyminiszter. 184 sti 2606/1848. (június 19. 1502) 185. A Statisztikai bizottmány kérdőíve Hány ember lakik a tanyákon; A céheknél levő mesterlegények és inasok száma; Kereskedő segédek száma; Mesterek száma; Kereskedők száma; Az iparágaknál forgalomba lévő tőke mennyisége; A céhek éves termelésének pénzbeli értéke, a nyersanyagra fordított tőke; A céhek bruttó és nettó jövedelme; Iparuk által a nyerstermények értéke mennyivel emelkedett; A nyersterményekből mennyit szereztek be hazánkban, mennyit külföldről. A külső legelőkből (pusztákból) elfoglalt földek mennyiségét, még a régi rendszer alatt, akkori mérnök, Németh János, és főügyész, Rengey Ferdinánd, kitudta, s a tanács részéről tett felterjesztés folytán, a Kamarától azon rendelet érkezett, hogy a birtokosok az elfoglalt földek árát a városnak fizessék meg; A belső legelőkből vagy nyomásból lett foglalások azonban még kitudva nincsenek. A város állapotát kitüntető munkájában az elfoglalt földek ekkorig kitudott mennyiségét, és pénzbeni becsértékét kimutattassa, méltóztassék a polgármesteri hivatalt oda utasítani, hogy azon földek jegyzékét, pénzbeni becsértékük megérintése mellett, a statisztikai bizottmánynak áttenni ne terheltessék. A belső nyomásból tett foglalások mennyiségét, a mérnöki hivatal közbejöttével kitudni, azok pénzbeni értékét felbecsültetni, s az ezekrőli jelentést közölni; 107
