Blazovich László: Demokrácia és választások Magyarországon. Csongrád megye - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 27. (Szeged, 1997)

Benkő Péter: Többpárti választások Csongrád megyében 1990, 1994

ző, az ország legnépszerűbb politikusának, Király Zoltánnak MDF-szimpatizánsként való indulása. Az MDF szegedi csúcseredménye elsősorban Király és Raffai Ernő — az utóbbi még 1989-ben megválasztott — képviselők aktivitásának köszönhető. A párt a legkevesebb szavazatot Csongrád város kerületében kapta (26 %), amely azonban így is több mint bármely párt bármely, a megyebéli városban produkált eredménye. Oka minden bizonnyal az, hogy az MDF kerületi jelöltje nem a „székhely”, vagyis a nagyobb Csongrád város lakója (kisteleki), de fakadhatott női mivoltából is. A független Eke Károly is Csongrádon indult, és ért el első helyet, így ez a tény is korlátozta itt az MDF népszerűségét.

A pártok közül a második helyen a független kisgazdák végeztek az országos átlagnál valamivel jobb, de a megyék sorában középszerű eredménnyel (13,6 %). Az „ezüstérmet” tehát elsősorban nem a saját kiváló teljesítményének köszönhette, hanem az urbánus pártok (SZDSZ, Fidesz, MSZDP, MSZP) gyengeségének. A kisgazdapárt a legjobb eredményt Hódmezővásárhelyen ért el — ahol az egyetlen népszerű egyéni jelöltjük indult és győzött — mindössze 3 %-kal maradva le az MDF mögött, a listás szavazatok közel egynegyedével (24,9 %). Jó eredményt ért el az FKGP még Mórahal- mon (21,6), a felszabadulás utáni kisgazdamozgalmat elindító néhai Balogh István páter városában. Szegeden azonban a budapestinél is kevesebb százalékot kaptak (4,5). Másik érdekessége, hogy az országos tapasztalattól eltérően Csongrád megyében a városokban több szavazatot kapott a kisgazdapárt, mint a községekben.

Harmadik helyen — jelentéktelen különbséggel az FKGP mögött — a szabad-demokraták végeztek, 13,3 %-kal. Csongrád megyén kívül az SZDSZ még két megyében (Békés és Jász-Nagykun-Szolnok) végzett a harmadik, és egyben (Somogy) a negyedik helyen, de ilyen kevés szavazatot sehol sem kaptak. Ennek oka a nagy rivális elsöprő győzelme. A városok részeredményei között nincs jelentős különbség, csupán Móra- halmon — ahol egyébként a paraszti polgárosodás a leginkább előrehaladott — kapott lényegesen kevesebbet (4,9 %). Legtöbb szavazatot Szentesen szerzett (17,5 %), ahol a hozzá közelálló független Keserű Imre szavazói is gyarapították a párt voksait. Itt nem, de másik három városban — megelőzve az FKGP-t — második helyre jutott.

Negyedik helyen — a többitől erősen lemaradva — az MSZP végzett, a megyék sorrendjében ugyancsak az utolsó helyen (7,4 %). Ezt egyébként a párt kampánymenedzsere meg is jósolta. Oka egyértelműen az, hogy a volt állampárt minden bűne csak reá hullott („Pol Pot-megye”), hiszen az MSZMP több szavazatot kapott, mint országos átlagban. Az, hogy Csongrád megye a reformszocialista mozgalom egyik bölcsője és pártaktivisták is mindent megtettek egy jobb eredményért, nem látszott meg. Tény, hogy Csongrádban is összefogtak a pártok az MSZP ellen, s ez az országos tapasztalatokhoz hasonlóan, de fokozott mértékben nem mindegyik volt ellenzéki erőnek használt. A szocialisták a városok közül a legjobb eredményt Csongrád helységben érték el (11,2 %).

Ötödik helyre, mint országosan, de attól 3 %-kal lemaradva (6 %) a Fidesz került. Ennél gyengébb eredményt csak a szomszéd Békés megyében produkáltak a fiatal demokraták, sok megyében 6. hellyel is több százalékot értek el. Az országos átlagot csak Csongrád városában haladták meg (9,5 %), s Makón és Szentesen ennél kevesebbel is a 4. helyen végeztek. Leggyengébbek Mórahalmon lettek. Ugyanakkor a közsé46