Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)

Heka László: A bunyevácok (dalmaták) Szeged életében

Milkovics Antal 1802-04-ben került a város polgárai sorába, Ioanes Milkovics korábban, 1799-ben. 1836/37-ben ifjú Milkovits János polgárfi, katolikus, magyar, gombkötő, helybeli; 1845-ben pedig ifjú Milkovits Antal polgárfi, katolikus, magyar, könyvkötő, helybeli lett a város polgára. Közeli rokonokról és fiaikról van szó (L. a 25. sz. táblát). A Polgári katonaság Szabad királyi Szeged Városában Magyar Gyalog Ezredes kapitány Battalliombeli I. századjának 1810-i összeírásában (L. a 12. sz. táblát) Milkovits János 48 éves alhadnagyként szerepel. Ruhája és kardja volt, Milko­vits Antal pedig mint káplár, ruhás és kardos, 35 éves. OPANCSAROVITY (OPANCSÁR) 1720 óta szerepel a családnév a városi iratokban. Philep (Filip, Fülöp) Opándsia nevével az 1720-i összeírásban találkozunk. Az 1732 óta a palánki adózók listáján szereplő Marco Opancsarovity az adózók középső rétegéhez tartozott. Az adó nagysá­ga szerint a dalmaták körében a Palánkban a 15. helyen állt (L. a 3. sz. táblát). Az 1736-i adókivetés szerint a középső adót fizette a dalmaták közt (L. a 4., 9. sz. táblát). Az 1750-től vezetett palánki összeírásokban rendszerint szerepel Opancsarovity. Mathias Opancsarovitynak háza, fejőstehene, igáslova, 2 boroshordója volt (L. a 6. sz. táblát). Vagyoni helyzetének változása mindössze annyi, hogy közben „személyt” írtak neve mellé. 1767/68 óta vele lakott Josephus Opancsarovity (Joseph Opancsar). A következő évi összeírásban Josephus Opancsár kereskedő (szatócs, questor) már nem tartozott a Mathias Opancsár házához, hanem a 363. sz. alatt találjuk. Az 1777/78. évi összeírásban Josephus Opancsár kézimunkás. Polgárjoga nem volt, egy férfi, egy nő egy kiskorú férfi, két kiskorú nő található a neve mellett. Mathias Opancsámak sem volt polgárjoga, ám tulajdonában állt egy ház és egy boroshordó. Egy felnőtt férfi és egy asszony mellett, egy kiskorú nőt is találunk összeírva a családjában. A családnévnek eredete az opanéar (bocskorkészítő) szó. OSZNOVITY (OSZNOVA) 1727-re vezethető vissza a családnév megjelenése Szegeden. Ekkor Mathias Osz- novity neve szerepel az okiratokban. A családnév eredete az osnova (alap) szó, de a családtagok magyarosan írták a nevüket, méghozzá úgy, hogy a horvát s betűt magyar­ra fordították sz betűre. Horvátul tehát Osnovié lenne a családnév helyes írása. 1732/33-ban Mathias (Martinus) Osznovity a Palánkban fizetett adót (L. a 3. sz. táblát). Neve a következő években is rendszerint szerepel az adókivetésekben. Az 1750/51-től a Palánkban három Osznovity család lakott. A már megözvegyült Martinus (Mathias) Osznovity mellett, akinek csak háza volt összeírva, olvasható még Thomas Osznovity és Mathias Osznovity neve. Az előbbinek háza, 7 boroshordója és kertje volt; az utóbbinak pedig kertje volt helyben, valamint 12 boroshordója. A kö­vetkező évben Mathias Osznovity zsellér volt G. Temesvárynál, 1752/53-ban szintén (L. a 13., 16. sz. táblát). Az utóbbi évben Thomas Osznovity helyett Stephanus Oszno­115

Next

/
Thumbnails
Contents