Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)
Heka László: A bunyevácok (dalmaták) Szeged életében
vity neve szerepel mint ház és két boroshordó tulajdonosa. Martinus Osznovity azonban az 1750/51. évi összeírás után már nem kerül elő. 1760/61-ben Mathias Oszno- vitynak háza volt, két igáslova, a boroshordóinak száma pedig már 25-re nőtt. Az 1777/78. évi palánki összeírás szerint Matthias Osznovity nem volt polgár, ám a vagyoni helyzete „virágzott”. A tulajdonában találunk házat, kertet, 20 köböl búzát, 2 köböl árpát és zabot, 10 boroshordót, 3 hajtólovat, 1 igáslovat, 4 juhot, valamint két munkaképes személyt. Neve mellett pedig egy felnőtt férfit és két nőt, valamint egy kiskorú férfit és két kiskorú nőt (L. a 19. sz. táblát). 1777/78-ban Stephanus Osznovity utódaként Ioanes Osznovity szerepel. Neki sem volt polgárjoga, vagyonában pedig házat és 4 boroshordót találunk. Emellett egy munkaképes személy is szerepel a neve mellett, valamint egy felnőtt férfi és egy asszony. A két Osznovityon kívül élt még egy szűcs Osznovity is Szegeden, nevezetesen Mathias Osznovity. Ő 1776. február 23-án került be a városi polgárok sorába. A Palánkban 1806-ban Osznovits Josef neve szerepel az „uniformisbeliek” rovatban a 18. sz. táblán. Őt négy év múlva a II. strázsamesterségi lajstromban találjuk, ekkor 32 éves volt, ruhás és fegyveres katona. 1805 és 1808 között került a város polgárai sorába. 25 Ft taksa ellenében kapta meg a polgárjogot. 1808-ban 3 szintén katolikus és magyar Stephanus Osznovits is bekerült a polgárok sorába, de neki csak 4 forintot kellett fizetni. 1836/37-ben Osznovits Jánossal találkozunk mint új polgárral. Róla tudjuk, hogy polgárfi, katolikus, magyar, foglalkozása szerint pedig gazda (L. a 24., 25. sz. táblát). Osznovics István és József közemberként szerepel Szeged Város fegyveres polgárságának lajstromában is (L. a 26. sz. táblát). PAULIKOVITY (PAVLIKOVITY) Már 1714-ben találkozunk Franciscus Pavlikovity nevével. A családnév a Paulus (Pál, Pavao, Pavle) személynévtől ered. 1731-ben Pavlikovity István és Ferenc (Stephanus és Franciscus) adózók voltak a Palánkban (L. az 1. sz. táblát). Nevük 1736- ig szerepel az adókivetésekben. A két Pavlikovity szűcs volt; adójukat viszont szőlejük után fizették (L. a 8. sz. táblát). A Paulikovits névvel 1813-ban találkozunk ismét Josef Paulikovits személyében. Káplár Szeged város fegyveres polgárságának lajstromában (L. a 26. sz. táblát). 1748. május 27-én a város hivatalnoki testületének ülésen a következő feljegyzést tették: „Ezen alkalommal Viczan József Csanádi nemes 30. felszólítása végett, PAULI- KOVICS ÉVA nemzetes úriasszony figyelmeztetésére, valamint Kocher Sebestyén a felhívására esküdt tettek a tanácsosok: Leginkább azért, hogy a 4 évvel korábban Mittinger Márton a szabad királyi várost és lakosságát támogatta és gyakori segítséget adott. Az erdélyi fejedelem figyelmeztetett arra, hogy a családjának megszerzett javait 116
