Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)
Heka László: A bunyevácok (dalmaták) Szeged életében
ADAMOVICS Az Ádám férfi névtől származik ez az igen gyakori bunyevác családnév. Az egyik azon a bunyevác családnevek közül, amelyeknek viselői elnyerték a nemességet. Djuro Adamovié (Adamovics György) kapta meg a nemességet 1625. október 10-én II. Fer- dinánd királytól Pozsony megyében. Bács megyébe Valentin Adamovics költözött, és 1736-ban megtalálható a neve a bácskai nemesek között. A család vagyona a bácskai Lemesben (ma Svetozar Miletic) volt. A családnév előfordul majdnem minden bunyevác lakta településen. Szegeden először 1700-ban találkozunk Michaelis Adánovity nevével, 1724-ben Gabrielis Adámovity nevével is. A Város életében jelentős szerepet töltött be Valentinus Adamovics is. Az Adamovics családnév Szegeden megjelenik a szerbek között is. Ilyenkor az eldöntésnél arról, hogy egyes családtag dalmata-e vagy szerb, a vallási hovatartozás a döntő. Az Adamovics család bunyevác ágon 1791-ig kísérhető Szegeden. 1785-ben Adamovics Petar neve hét tagú családjával megjelenik a szerb ortodox egyház könyveiben. (Protokol ispovjedajuséih Cerkve Hrama svetog oca Nikolaja u Segedinu). 1793- ban azonban az Adamovics családnév eltűnik a szerb ortodox egyház anyakönyveiből ALABURITY (ALLABORITY, HALABURITY) E családnévvel Szegeden először 1688-ban találkozunk: Georgius Alaburity nevét Hralaburicsnak vagy Hallaburának írták. A családnév jelentése: az aki kiabál, hangoskodik."1 A Palánkban lakó polgárok összeírásában a hadi- és háziadó kivetése végett (L. az 5. sz. táblát) találkozunk Jerko Halaburity (az 1720-i összeírásban Jerko Allaburics) nevével. Ekkortájt katona, és volt neki 2 kapás szőlője, 9 hordója és a pálinkafőzésből eredő 1 forint éves haszna. Az 1750/51-i palánki összeírásban 465 fő közül 40 dalmatát találunk (L. a 6. sz. táblát). Közöttük a 88. szám alatt Hyeronimus Alaburity neve szerepel. Egy háza és 5 boroshordója volt. A következő évi összeírásból kitűnik, hogy Hyeronimus (vagyis Jerko Alaburity) özvegy lett, és házán kívül már csak két boroshordója, az 1752/53-i összeírás szerint már csak háza maradt. Az 1754/55-i összeírásban szerepel utoljára Hyeronimus (Jerko) Alaburity. Az 1760/61-i összeírásban az egy házzal bíró Gregorius Alaburity nevével találkozunk. Özvegy ember, és a háza mellett 1766/67-ben már két boroshordója is volt. A következő évben már 6 boroshordója, 1768/69-ben ismét csak ház volt a tulajdonában, ám mellette (a nevét ekkor Halaburitynak írják) találkozunk Michael Halaburity nevével, neki háza, igáslova és „személye” volt. Az 1773/74. évi összeírásból kiderül, hogy Gregorius Alaburity korcsmáros: van neki egy háza, valamint a családjában egy * 111 no STEVAN DJURDJEVIŐ: Srbi u Segedinu. (A szerbek Szegeden). Otisak is Spomenika CV111. knjiga 10. Odelenje drustvenih nauka Srpske akademije nauka. Beograd, 1960. 126. p. 111 Éivko Mandic i. m. 393., 402., 411. p. 89
