Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)
T. Molnár Gizella: Portrévázlat gróf Klebelsberg Kunoról
sa, a nagy nemzetközi versenyek lebonyolítása, illetve Magyarország képviselete az olimpiákon. E törekvések jegyében a már említett létesítmények mellett a sportszövetségek számára felállította a Szövetségek Házát. 1929-ben úgy tűnt, hogy sikerrel jár a Nemzeti Stadion építésére vonatkozó miniszteri törekvés, amikor elfogadta az országgyűlés a megépítésére vonatkozó törvényt, azonban a végrehajtásra már nem kerülhetett sor a válság, s annak kormányzati következményei miatt. Megvalósult viszont az FTC Stadion és a Testnevelés Háza. Itt említjük meg, hogy Klebelsberg alapította az első magyar állami sportkitüntetést is, a Testnevelési Érmet, melyet időről időre odaítéltek a legkiemelkedőbb sportolóknak. Klebelsberg minisztersége alatt számos rendezvény erősítette a sportdiplomácia törekvéseit, s ez a kultusztárca komoly áldozatvállalásával járt együtt. Vívó EB, Birkózó EB, Asztalitenisz VB Műkorcsolya VB, Ökölvívó EB zajlott Budapesten ebben az időben, sőt, a FIFA is itt tartotta egyik kongresszusát. A kultuszminiszter melegen támogatta az olimpiai szerepléseket is. 1924-ben a párizsi olimpián megvalósították a magyar sportolók azt a kitűzött célt, hogy több érmet nyerjenek, mint a Kisantant államai együttvéve. A következő két olimpián egyre nőtt a magyarok teljesítménye, a helyezések száma, 1932-ben már a hatodik helyezést érte el Magyarország a nemzetek összesített versenyében. Utolsó cikkei egyikét épp erről írta Klebelsberg: „Ha meggondoljuk, hogy eredményeink olimpiászról olimpiász- ra állandóan javulnak, hogy trianoni sorsunkból nagy nemzetekkel mérkőzve vívtuk ki ezt a tiszteletreméltó helyet, akkor Los Angelesszel meg lehetünk elégedve. ”75 — írja az akkor már hivatalát elhagyott Klebelsberg, aki egyébként 1932-ben megalakította a Magyar Olimpiai Társaságot, aminek haláláig elnöke is volt. Iskolán kívüli népművelés A kultuszminiszter iskolán kívüli népművelést szorgalmazó tevékenysége is összefüggött részben a trianoni békeszerződés által előírt leszereléssel. Úgy vélte ugyanis, hogy a hadseregben töltött szolgálati idő jó alkalom volt a felnőtt lakosság műveltségbeli hiányainak legalább részbeni pótlására. E nézettel lehet ugyan vitatkozni, tény azonban, hogy a leszerelés okán is fokozott figyelmet fordított az iskolán kívüli művelődés szervezésére, ezen belül is elsősorban a felnőtt lakosság körében még mindig jelentős analfabétizmus csökkentésére, illetve a mezőgazdasági népességet, a tanyák lakosságát megcélzó gazdasági és egészségügyi ismeretterjesztő tevékenységre. Erre a célra államsegélyt is biztosított a tárca, „...ne felejtsük, hogy Magyarországnak még közel egymillió analfabétája van. Nincs tehát ország Európában, ahol az iskolán kívüli népművelésre nagyobb szükség lenne, mint éppen minálunk. ”76 Ennek a feladatnak a megoldásakor fokozottan számított a néptanítók szerepére, akik — ahogy arról már korábban szóltunk — a felnőtt lakosság körében végzett munkát is fel kellett hogy 75 KLEBELSBERG KUNO: Utolsó akkordok. Bp., 1932. 226. p. 76 Klebelsberg Kuno: Beszédei, cikkei... 330. p. 260
