Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)
T. Molnár Gizella: Portrévázlat gróf Klebelsberg Kunoról
inkább militarista szellemben működött, s a háborús készülődést szolgálta, sőt, a hadkötelezettség részévé vált, ami későbbi megítélését nagyban befolyásolta. Az azonban nem vitatható, hogy a húszas években a Klebelsberg által elindított leventemozgalom még nem elsősorban ideológiai célokat szolgált, sokkal inkább a 21 éves korig terjedő férfi lakosság sportéletének megalapozását tűzte ki célul, s e tekintetben pozitív szerepet játszott. Az iskolán kívüli testnevelés terén Klebelsberg Kuno sportpolitikájának egyik legnagyobb érdeme volt a tömegsport támogatása, kifejlesztése érdekében végzett működése. Itt kétségkívül egyik igen fontos eredmény a sportélet demokratizálása volt. Ezzel kapcsolatos céljait a következőképpen foglalta össze: „...az így elgondolt testnevelés már nem állott meg a felső tízezernél, mint korábban a sport, sem a felső százezernél, mint korábban a torna, hanem általános országos üggyé kellett válnia éspedig kettős irányban. Területileg meg kellett szervezni az egész országban, minden városban, minden faluban, szociális szempontból pedig ki kellett terjeszkednie annak minden néprétegére... így váltotta fel az arisztokrata színezetű sportot és az értelmi középosztály tornáját az általános nemzeti testnevelés. ”72 A tömegsport, vagyis a miniszter szó- használatával az iskolán kívüli testnevelés kifejlesztésénél alkalmazta egyik kedvenc elvét, a decentralizáció gondolatát: nemcsak a különböző társadalmi rétegekre kell kiterjeszteni a testi nevelést, hanem annak területi elosztását is egységesebbé kell tenni. Többször hivatkozott arra, hogy bármilyen fejlett is Budapesten a sportélet, az mégiscsak a nemzet egykilenced részére korlátozódik, s ezért mindent meg kell tenni a vidék sportjának fejlesztéséért is, hisz az ország lakosságának nagyobb hányada vidéken él. A vidéki sportélet megszervezése, fellendítése volt a célja az ország különböző városaiban sorozatban megrendezett testnevelési kongresszusoknak is, melyek közül az elsőt Szegeden rendezték meg 1930-ban. Az itt kialakított elveknek megfelelően indult meg a vidéki sporttelepek széles hálózatának létesítése.73 Emellett a testnevelési törvény szellemében megindult a vállalati sport (korabeli szóhasználattal: cégsport) is, hiszen a törvény szerint minden ezer főnél több embert foglalkoztató üzemnek sporttelepet kellett létrehoznia a dolgozók számára. A tömegsporton belül egyre szélesebb körben hódítottak a vízisportok, melyek művelésére Klebelsberg kezdeményezésére megépült a margitszigeti sportuszoda (Hajós Alfréd tervei alapján), a szegedi uszoda, a tihanyi vízitelep és még számos más létesítmény. Úgyszintén társadalmi igényt elégített ki a Városligetben felépült műjégpálya is. Ez utóbbi létesítmények azonban már nemcsak a tömegsport, hanem a verseny- sport céljait is szolgálták. A versenysportra szintén igen nagy gondot fordított Klebelsberg, hiszen a sportdiplomácia itt valósulhatott meg, s ez politikai szempontból is fontos volt. „Abban a különleges helyzetben, melybe Trianon következtében kerültünk, a sportnak még fokozottabb a jelentősége. ” — nyilatkozott a sport és a politika kapcsolatáról.74 A versenysport területét egyébként ő maga — a kor szokásainak megfelelően — társadalmi sport néven emlegette. Ide tartozott az egyesületek, szövetségek támogatá72 U.o. 317-318. p. 73 U.o. 316. p. 74 Nemzeti Sport, 1928. december 28. 259