Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)
T. Molnár Gizella: Portrévázlat gróf Klebelsberg Kunoról
A törvény 3. §-a létrehozta az Országos Ösztöndíjtanácsot, melynek feladata volt a külföldi ösztöndíjak kezelése és odaítélése. Ennek keretében Klebelsberg kultuszminisztersége végéig Bécsben és Rómában 35, Berlinben 26, Franciaországban 17, Géniben 4, Angliában 12, Páviában és Münchenben 1-1 fő részére tudtak ösztöndíjat biztosítani.64 Ezen kívül azonban sikerült külföldi államoktól is ösztöndíjakat szerezni magyar hallgatók számára, (pl. Párizsba), illetve csere-ösztöndíjakkal növelni a lehetőségek számát (pl. Görögországgal, Finnországgal). Az Egyesült Államokba pedig a Rockefeller Alapítványtól szerzett ösztöndíjakat Klebelsberg az ott tanulni kívánók számára. Bár gyakran vádolták a kultuszminisztert a tudománypolitika terén egyoldalú német orientációval, s valóban gyakran hivatkozott ő maga is a német példára, azt a sajátos kultúrdiplomáciai tevékenységet, melyet folytatott, ki akarta terjeszteni az egész művelt világra. Ez könnyen belátható az alábbi táblázat alapján, melyben megkíséreltük összegezni a rendelkezésre álló ösztöndíj lehetőségeket65: Célország Az ösztöndíj formája Ausztria Magyar Ösztöndíjtanács Észtország csere ösztöndíj Finnország csere ösztöndíj Görögország csere ösztöndíj Lengyelország csere ösztöndíj Németország Magyar Ösztöndíjtanács Franciaország Magyar Ösztöndíjtanács + francia állami ösztöndíj Olaszország Magyar Ösztöndíjtanács Svájc Magyar Ösztöndíjtanács Svédország csere ösztöndíj USA Rockefeller Alapítvány ösztöndíj Klebelsberg azonban nemcsak a fiatal kutatókat és egyetemistákat küldte szét a magyar kultúra terjesztésére, értékeinek megismertetésére, hanem ő maga is gyakran és szívesen utazott ebből a célból. A számára természetes és folyamatos németországi kapcsolatok mellett több alkalommal járt és tartott előadásokat Olaszországban, Ausztriában. 1930-ban bonyolította le az ún. „északi utat”, melynek során Stockholmban, Turkuban, Helsinkiben, majd Észtországban Tartuban vett részt és szólalt fel különböző kongresszusokon, végezetül Riga, Vilna, és Varsó voltak az út állomásai. Hozadéka pedig a nemzetközi kapcsolatok, ösztöndíj cserék megélénkülése, a közös történeti, nyelvtudományi és néprajzi problémák tudományos feldolgozásának fellendülése volt.66 64 Az adatokat közli: Glatz Ferenc, az általa szerkesztett Tudomány, kultúra, politika c. kötetben Bp., 1990. 187. p. 65 A táblázat összeállításakor felhasználtunk minden, a tudománypolitika tárgyában idézett munkát. 66 Huszti József: i. m. 150-165. p. 256
