Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)

T. Molnár Gizella: Portrévázlat gróf Klebelsberg Kunoról

szúra elnyúló homlokzatát szerencsésen tagolta és megélénkítette. Általában a kietlen bürót a tudományok méltó hajlékává igyekeztünk átalakítani s e célból a főlépcsőház falsíkjait Nemessányi Kontuly Béla fiatal festőművésszel... hat falfestménnyel díszítettük. ”58 (Kár, hogy ezek a falfestmények — hasonlóan az Országos Levéltár freskójához — ma már nem láthatók!)

A tudománypolitika eredményei

Ahogyan az előzőekben láthattuk, tudománypolitika és egyetempolitika szorosan összekapcsolódott Klebelsberg gondolatrendszerében. Meg volt róla győződve, hogy az egyetem mint intézmény lényegét éppen az adja, hogy nemcsak az oktatás, hanem a kutatás feladatát is magára vállalja. Ebben különbözik a főiskoláktól, melyek elsődleges feladata az oktatás, az egyetem oktat és kutat, míg a kutatóintézetekben már nem oktatnak, csak kutatnak. Amikor a felsőoktatás és a tudományos intézmények rendszerét felállította, a legújabb német tudománypolitika mintája állt előtte. Németország volt ugyanis az első, ahol a tudomány klasszikus intézményei mellett — tudományos akadémia, gyűjtemények (múzeum, levéltár), egyetem — megjelent az újabb intézménytípus, a kutatóintézet, mely egy-egy szakterületre specializálódva kiváló, a gazdaságban is hasznosítható eredményeket tud felmutatni. Tisztában volt azonban azzal Klebelsberg, hogy Magyarországon az új intézménytípus meghonosításának szemléletbeli és anyagi korlátái egyaránt vannak. Gyakran hangoztatta, hogy olyan kis ország, mint hazánk, nem engedheti meg egyelőre magának a kutatóintézetek rendszerének kiépítését, s inkább az egyetemeken folyó kutatás eredményeit kell felhasználni a mindennapi életben, azonban igenis törekedni kell arra, hogy az olyan szakterületek kutatásának, melyek csakis Magyarországon lehetségesek, mégiscsak létrejöjjenek az alapvető bázisai. Ezért szerette volna, ha a fővárosban létrehozandó új intézetben megvalósulhatott volna a geofizikai intézet (Eötvös Lóránd kutatásainak folytatására), illetve ezért tervezte el, hogy a Balaton, mint speciális biológiai terep élővilágának feltárására intézetet hívjon életre. Mint azt fentebb már láttuk, az előbbi terv nem valósult meg, utóbbi azonban — komoly erőfeszítések árán és támadások kereszttüzében — felépült. Bár a maga idejében értetlenség fogadta, a legtöbben nem látták be, miért van rá szükség, (a kultuszminiszter ellenfelei egyszerűen csíborpatkolónak csúfolták, s a legtöbb támadásnak emiatt volt kitéve), a mai napig nemzetközi színvonalú tudományos kutatás folyik ott. 1927-ben adták át, s Klebelsberg örömmel állapította meg, hogy bár még ez az első „rendszeres természettudományi kutatási intézet” Magyarországon, máris nemzetközi érdeklődés is mutatkozik iránta.59

A nemzetközi tudományos közvélemény szerepét egyébként is igen fontosnak tartotta, s ezért már ezt megelőzően is módját ejtette, hogy a magyar természettudományok hallassanak magukról. 1926-ban nagyszabású természettudományi kongresz- szust szervezett, melynek célja részben az volt, hogy a hazai közvéleményben tudato58 KLEBELSBERG KUNO: A szegedi gondolat. In: A Magyar Iparművészet Évkönyve 1932. 5. p.

59 KLEBELSBERG KUNO: Beszédei, cikkei... 210. p., Utolsó akkordok 191-201. p. és Huszti József: i. m. 120-140. p.

254