Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)

T. Molnár Gizella: Portrévázlat gróf Klebelsberg Kunoról

gyár kultúrfölény reprezentatív intézménye lehetett volna, olyan, amely kiállja az összehasonlítást a hasonlójellegű európaiakkal. Az egész elgondolás azonban csak terv maradt. Ennek oka részben az egyetemi karok óriási ellenállása volt, tehát az egyetemen belül sem tudtak azonosulni az új intézmény gondolatával, részben pedig a főváros nem vállalta a rá eső kötelezettségeket. Azt itt elszenvedett kudarc után fordult a vidéki egyetemek, Szeged és Debrecen felé, ekkor tervezte el a szegedi egyetem új természettudományi intézeteinek kialakítását és ekkor szervezte meg az új természettudományi karokat Debrecenben, hiszen ezek létrejöttét országos érdeknek tartotta. „Az intézményekre nem egyik vagy másik városnak van szüksége. És mivel a fővárosi törvény- hatósági bizottság elhárította magától az áldozatokat, azért most oda kell mennünk, ahol nagyobb megértésre találunk. ”55 — nyilatkozta.

Szegeden egyébként is nagy szükség volt az egyetem gondjainak enyhítésére, mely 1921-től igen mostoha feltételek között működött. 1924-ben az egyetem rektora beszámolójában így fogalmazott: „Egyetemünk állapota még mindig veszedelmesen hasonlít a lábbadozó betegéhez... ” Ez az év azonban már változást is hozott az egyetem számára, ugyanis a város közgyűlése felajánlást tett, hozzájárulást az egyetemi építkezések megkezdéséhez. Ennek értelmében 50 éven át 24 vagon búza értékét biztosítja erre a célra.-56 1925-től már a kivitelezés is megindult: előbb a bölcsészkar kapott épületet, majd a klinikák építése kezdődött meg, végezetül pedig a legnagyobb alkotás készült el 1930-ra, a Dóm téri épületegyüttes, melyben helyet kaptak a modem természettudomány, illetve az orvostudomány kutatóintézetei, de a Csanádi püspökség épületei is.57

A klinikák kevésbé sikerült épületeit Korb Flóris tervezte, a Dóm téri épületeket és a vasúti leszámítoló hivatal átalakítási munkálatait, ahol a bölcsészkar kapott otthont, Rerrich Béla. Klebelsberg nagyon örült a tehetséges fiatal építész felfedezésének, s nem volt rest tevékenyen részt venni a tervek végső formába öntésében sem. így például nagy energiát fektetett a Dóm téri épületekhez szükséges legalkalmasabb építőanyag, a Debrecenben előállított klinkertégla „felfedezésébe”, s bábáskodott a bölcsészkar átalakítási terveinek megszületésekor is. Ezek a momentumok azért érdemelnek említést, mert jól megvilágítják a kultuszminiszter személyiségét. Tervei megvalósításakor nem restellt a legapróbb részletekkel is foglalkozni, szakirodalmat tanulmányozni, szakkifejezéseket megtanulni, csak hogy minden a lehető legtökéletesebben sikerüljön. Utóbb ő maga így számolt be például a leszámítoló hivatal átalakításáról: „A négyudvaros, hatalmas épületben sok szoba volt ugyan, de mivel hivatalok számára épült, nem igen volt benne tanterem céljaira alkalmas helyiség. A palotának a Szuková- ti-térre néző széles frontjához félkör alakú toldást, úgynevezett hemiciklust építettünk tehát hozzá, melyben Rerrich nemcsak a remek auditórium maximumot, természettudományi előadótermet és tornacsarnokot helyezett el, hanem e toldalékkal az épület hosz55 Uo. 144. p.

56 Beszámoló a magyar kir. Ferenc József Tudományegyetem 1922/223-1926/27. évi működéséről Szeged, 1929. 175-177. p.

57 A szegedi egyetem történetéről 1.: SZABÓ TIBOR-ZALLÁR ANDOR: A Szent-Györgyi Albert Orvos- tudományi Egyetem története 1921-1944. Szeged, 1992. és T. MOLNÁR GIZELLA: Változások Szeged kulturális életében az 1920-as években. In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből XXIV. Szerk. Blazo- vich László. Szeged, 1997.

253