Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)

Mályusz Elemér: Miért lettem történész? A kéziratot sajtó alá rendezte,a bevezetőt írta és jegyzetekkel ellátta Soós István

rem számára volt, aki ugyancsak Czimmermann keze alatt nevelődött: oly tantárgy, amelynek jogossága felől nem vagyunk meggyőződve.

Ugyanakkor Czimmermann a Századok két évfolyamával új világot nyitott előttem. Egy szakma közelről tárult fel előttem. A legkülönbözőbb tárgyú cikkek a legkülönbözőbb korokból immár nemcsak tényeket, adatokat tártak fel, hanem élesen vagy gyatrán, de érzékeltették, mit jelent a probléma s mint lehet azok megoldásához hozzákezdeni. A Századoknak éppen ez a két évfolyama nyilván nem különbözött sem az előzőktől, sem a következőktől. De hasznosabb volt rajtuk keresztül ismerkedni történetírókkal, mintha a sors az 1867/8 évfolyamokat veti elém. Eléggé megállapodott volt ekkor a folyóirat kritikai rovata is. Ezt valósággal habzsoltam. Könyvekről szereztem tudomást, nyertem róluk világosabb képet, mintha kezembe kerültek volna. A leggyengébb kritika is többet árult el számomra egy könyvről, mintha átlapoztam volna. Egyébként is, hol voltam az átlapozás lehetőségétől!

Még nem volt jogom a város nagykönyvtárának, a Múzeum Somogyi Könyvtárába betenni lábamat s egyedül a piarista tanári könyvtár anyagából kaphattam egyes könyveket. De érdekeltek még a személyi hírek is: ki halt meg, milyen munkát készül írni, mivé nevezték ki. Két év történészeinek tömege élt körülöttem. A fiatal memoria szivacs módjára szítt mindent magába. Látatlanul tagja lettem egy céhnek. Egyetlen cikksorozatot nem voltam képes elolvasni, bár többször hozzákezdtem. Meg is fogadtam, hogy ilyen típusú kérdéssel soha nem fogok foglalkozni. A sors iróniája volt, hogy a tanulmány Domanovszky Sándor Dubnici Krónikája92 volt. Bár ki tudja, nem lett volna ésszerűbb ragaszkodni gyermeki fogadalmamhoz, mint oly sok évet — életem legértékesebb éveiből — a krónikakutatásra fordítani.

Két évfolyam Századok szerezte számomra mindazt a szórakozást s az — megismerni a magyar történetírást — annyira elbűvölt, hogy mikor kezembe került az első nyomtatott budapesti antiquar-katalógus s abban olvastam a hihetetlennek látszó hirdetést: Századok különböző évfolyamai á 2 Korona, 10 évfolyam egyszerre véve 18 Korona, elküldtem rendelésemet a Központi Antiquárium, Magyar József és fiai cégnek. V. és VI. gimnazista koromban szerzeményeim köre főleg ennek a kereskedésnek anyagára korlátozódott.

Az első Századok sorozatot második, harmadik is követte, azonkívül oly kiadványok, amelyek árukkal egyszerűen tőrbe csaltak. Thaly Történeti Kalászai93, Kerékgyártó Árpád Művelődéstörténete94 fillérekért, de olyan könyvek is, hasonló áron, mint Machiavelli értekezései Pados-féle fordítása95, amelynek árával azóta sem találkoztam katalógusban. Hozzá csupa vadonatúj, felvágatlan példány, külön örömül. Evek múlva tudtam meg Révai Mór emlékirataiból96, hogy az üzlettulajdonos, Magyar József, cé92 A Dubniczi krónika kódexe. Bp., 1899.

93 Pl.: Történelmi kalászok. 1603-1711. A vargyasi Dániel-család irattárában levő (...) eredeti kéziratok után kiadta Dániel Lajos. Pest, 1862.

94 A műveltség fejlődése Magyarországban. I. 889-1301. Bp., 1880.

95 MACHIAVELLI MIKLÓS: Értekezések Tims Livius római történetének X. első könyve fölött. Fordította: Pados János. Pest, 1862.

96 RÉVAI MÓR JÁNOS: írók - könyvek - kiadók. Egy magyar könyvkiadó emlékiratai. I-II. Bp., 1920.

23