Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)

Berta Tibor: A szegedi tanyai iskolák története 1867-ig (Vázlat)

A Helytartóság Budai Kerületi Osztálya 1854 februárjában megelégedésének adott hangot a szegedi tervvel kapcsolatban, és Algyőt, Hódmezővásárhelyt, Mindszentet és Szentest is hasonló eljárásra serkentette.103 A tervezet elkészülte és elfogadása után104 már decemberben intézkedések történ­tek a szállási iskolák felállításának azonnali megkezdésére. A kijelölt helyeken, ahol alkalmas épület volt iskola céljára, ott minél előbb szerződést kívántak kötni a tulajdo­nossal és a szükséges átalakításokat is gyorsan elvégeztették. Az új iskolák építésének a megkezdését 1854 tavaszára tűzték ki. Öt iskola építését határozták el. Az alsóvárosi tanyákon három, a felsővárosin pedig két iskola felépítését kezdték meg, illetve vették tervbe 1854 tavaszán. Az alsótanyai részen a kancsalszéli, a zabosfai és a nagyszéksósi iskolák felépítését tervezték.105 A felsőtanyai részen pedig Győriszéken és Gajgonyán (később alsó-, majd középsőgajgonyai iskola volt a neve) kezdték meg az építkezést. Őszeszéken és Felsőbalástyán a meglevő épületeket alakították át. Az alsótanyai műkö­dő ideiglenes (öt) iskolákat pedig célszerűbben rendezték be.106 Az iskolák felépítésének költségére pótadót vettetek ki: „...a homok föld összve- get vevén alapul, tartozik minden tanyai gazda minden hold után 3 krajczárokat pengő­ben fizetni...”107 Az előzetes költségvetésben egy-egy iskola felépítésének költségét 600 forintban határozták meg.108 Nehézségeket okozott, hogy a tanyai tanítók járandóságát a gazdáktól csak nehe­zen lehetett behajtani. Néhány tanyai lakos, akinek nem volt tanköteles gyermeke, megtagadta, hogy a tanítónak járó gabonát beszolgáltassa, de a város is csak a „tanügyi bizottmány” többszöri kérésére utalta ki a tanyai tanítók fizetését (segélyét). A tanács­ülés 1854 novemberében utasította a főpénztárt, hogy az elmaradt tanyai tanítói fizeté­seket utalja ki a tanítóknak. Ezt követően (november 1-jétől) Tóth Jánosnak negyed­évenként utalványozta ki a főpénztár a tanítók fizetését, aki ellenőrzéssel egybekötve fizette beosztottjait. A tanyai kapitányokat is utasították, hogy a tanítók természetbeni járandóságát szedjék be. Ha szükséges volt, akkor a csendőrség segítségét is igénybe vehették.109 Az új iskolák építése igen vontatottan haladt.110 Ennek ellenére a tanyai népoktatás intézménye, ha nem is állandó iskolákban, hanem bérelt helyeken, 1854-ben megerősö­dött és kibontakozott, hisz az év végére már több mint 1300 gyerek járt a tanyákon is­kolába.111 A bérelt helyek szinte mindegyike alkalmatlan volt a tanításra. Az iskolák olyan zsúfoltak voltak, hogy elegendő ülőhely sem volt bennük, sőt a tanítónak állóhelye is 103 CsML, Csongrádi Cs. Kir. Megyehatóság Szeged Városra vonatkozó (CsMSzV) iratai 563/1853. 104 CsML, SzVKvjkv. 1853. nov. 30. 174/1853. 105 Nagyszéksóson ekkor már működött ideiglenes iskola. A zabosfai iskola 1854. szept. 1-jén bérelt helyiségben nyitotta meg a kapuját. Az új épült csak az 1868/69-es tanévre készült el. A kancsalszéli iskola 1855 januárjára készült el. 109 Tanügyi bizottság 1853. dec. 30-i jelentése. (CsML, CsMSzV iratai 30/1854.) 107 Uo. 108 CsML, SzVT Tü. jkv. 1854. febr. 14. 1227/1854. 109 CsML, SzVT Tü. jkv. 1854. nov. 22. 7757/1854. 110 Évente újabb és újabb állandó iskolák építésének a tervét terjesztette elő a tanügyi bizottság. Ezek ismertetésétől azonban terjedelmi okok miatt most eltekintünk. 111 Tanügyi bizottság 1854. dec. 31-i jelentése. (CsML, CsMSzV iratai 30/1854.) 199

Next

/
Thumbnails
Contents