Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)
Berta Tibor: A szegedi tanyai iskolák története 1867-ig (Vázlat)
alig volt. (Konkrétan a domaszéki iskolát említik.)112 A tanügyi bizottság javasolta, hogy a város vegyen fel 2000 forint kölcsönt, amelynek évi kamata 120 forint lett volna. A kamatot a tanyai lakosok fizetnék mindaddig, míg a közös iskolai adó útján az egész kölcsönzött összeget vissza nem fizetnék.113 Már 1854-ben felmerült a kényszeriskoláztatás terve is,114 amelyet azonban végrehajtani még az 1870-es években sem volt lehetséges. 16 tanyai iskolakörzetet hoztak létre 1854 végére: kilencet az alsó-, hetet pedig a felsőtanyai részen. A pontos területi határokat azonban nem lehet meghúzni, mivel a körzeteket a kapitányok neveivel jelölték meg, de az iskolakörzetek határai nem voltak azonosak a kapitányságok határaival.115 1854-ben az alsótanyai részen a domaszéki (későbbi elnevezése: belsődomaszé- ki),116 a zabosfai117 és a feketeszéli (későbbi elnevezése: belsőfeketeszéli)118 iskolák nyitották meg a kapujukat. A felsőtanyai részen öt iskola kezdte meg működését: a balástyai (későbbi nevén: felsőbalástyai),119 a szatymazoldali (későbbi nevén: székalji, majd fehértói),120 a győriszéki,121 a neszűrjhegyi122 és a gajgonyai (későbbi nevén: alsó- gajgonyai, majd középsőgajgonyai).123 Tehát 1854 végére a röszkei iskolával együtt már 15 tanyai iskolában folyt tanítás. Egy-egy iskolába átlagban több mint 90 tanuló járt.124 A kancsalszéli (kancsali, kan- csalszéki) iskola 1855. január 6-án nyitotta meg a kapuját. A tanügyi bizottság javasolta, hogy a röszkeiek is a többi tanyai lakoshoz hasonlóan fizessenek iskolai adót, mivel az iskolának bérelt helyiséget és a tanítót a város fizeti. Egyben elhatározták, hogy Röszkén is kell egy új iskolát építeni.125 Az iskola építésének tervét elvben elfogadták, de a város költségvetésében nem szerepeltette, így az elhalasztódott.126 Az új iskolákra, a bérelt helyiségek mielőbbi megszüntetésére égető szükség volt. Hisz a tanulók száma az 1854/55-ös tanév végére 1843 főre emelkedett. „A tavaszi és nyári időszakban a korosabb tanulók közül többen kimaradtak, s ki fognak ugyan ma1,2 Uo. 113 A kölcsönfelvételét a megyefőnök engedélyezte (CsML, SzVT iratai 767/1855.). A város az árva- tári pénztárból kívánta felvenni a kölcsönt (CsML, SzVT Tü. jkv. 1855. márc. 23. 223/1855.), amely kifizetésére még 1855 októberében sem került sor (Tanügyi bizottság 1855. okt. 21. jkv. CsML, CsMSzV iratai 539/1855.). 114 A „makacs szüléknek” 24 krajcárt kellett volna fizetni. (Tanügyi bizottság 1854. dec. 31-i jelentése. CsML, CsMSzV iratai 30/1854.) 115 Uo. 116 1854. ápr. 1. 1,7 1854. szept. 1. 118 1858. nov. 1. 1,9 1854. máj. 15. 120 1854. aug. 27. 121 1854. okt. 1. 122 1854. nov. 1. 123 1854. nov. 1. 124 Az egyes iskolákba beírt tanulók száma nem ismert. 125 Az iskola bérleti díja 120 forint volt. Az új iskola építési költsége pedig 600-700 forintba került volna. (CsML, CsMSzV iratai 30/1854.) 126 CsML, SzVKv jkv. 1855. jan. 11. 12/1855. 200
