Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)

Berta Tibor: A szegedi tanyai iskolák története 1867-ig (Vázlat)

pitányságában) Förgeteg Sándomé tanyáján. Itt azonnal lehetne ideiglenes iskolát nyitni, mivel az iskolának és a tanítónak is van helye. Remény van rá, hogy a telek is megvásárolható lesz. A kerületébe 80 tanya tartozik. 18/ Balástyában (Benkő József kapitányságában) Veszelka Pál tanyáján. Itt is lehetne azonnal ideiglenes iskolát nyitni. E környéken a tanyák száma igen kevés. Kerülete körülbelül 60 tanyából állna. 19/ Sóspálhalma tájékán" (Vetró István kapitányságában) Szabó Antalné tanyáján. Szabóné állítólag ingyen telket ajánlott fel. Kerülete 140 tanya lenne.(„Ezen iskola, kivált ha az itt pusztán álló kápolna kijavítatnék, igen látogatott lenne.”) 20/ A dorozsmai oldalon, Neszűrjhegy környékén (Fogas Illés kapitányságában) Dékány Ferenc házánál. Ha itt ideiglenes iskola nyílna, akkor a tanítónak máshol kellene helyet keresni, mivel csak egy szoba van. Állandó iskola helye még nincs kijelölve. Kerületébe 130 tanya tartozna.

Az ismertetett tervezet szövegének információ-áradatából külön kiemelendő és hangsúlyozandó néhány utalásból, megjegyzésből kikövetkeztethető tény. Említést tesznek három alsótanyai magániskoláról,99 100 amelyek 1853-at megelőzően működtek, illetve a dorozsmai széli (Zöldfás környéke) még 1853-ban is működött. A három említett magániskola egyikét sem tudjuk azonban azonosítani a Kreminger Antal által 1841-ben felsorolt külterületi fiókiskolákkal.

Másik említésre méltó tény, hogy a tanítás megkezdésének ideje és az iskola alapítási dátuma nem esik egybe. Az iskola alapítását feltételezésünk szerint a tanító kinevezésétől számítják és nem a tanítás megkezdésétől. A tanító feladata volt az iskola megszervezése, a diákok toborzása. Ezzel magyarázható csak, hogy a mórahalmi és az ásotthalmi iskola alapítási idejének 1853. április 19-ét tekintjük, de a tanítók a szervezési munkát csak novemberben kezdték meg. (Mórahalomra november 14-én, Ásotthalomra november 22-én küldték ki a tanítókat.) Az áprilisi tanítási kezdés a tanyákon eleve elképzelhetetlennek tűnik, mivel „libalegeléstől” kezdve a már működő külterületi iskolarendszerben is kongtak az ürességtől az iskolák.

A tanyai iskolák létesítésének az igénye először egyértelműen a központi hatalom részéről fogalmazódott meg. Erről tanúskodik egy 1853. november 21-én Budán kelt leirat is,101 amelyet a megyefőnök továbbított a szolgabíróknak és Szeged város polgár- mesterének. Erélyes utasításba adták, hogy a „...nevelés ügyét, melynek hiánya szokta leginkább előidézni a legtöbb bűntényeket...” karolják fel, és „...oda munkáljanak, hogy a tanyai tanítók száma szaporítassék, s illetőleg, hogy a tanyák között több iskolák állítassanak úgy elhelyezve, hogy a tanyai gyermekeknek iskolába járatása nagy nehézséggel ne járjon.”102 E központi törekvés Szegeden lelkes támogatókra talált, különösen Tóth János személyében. A húsz tanyai iskola felállításának terve szerencsésen találkozott a központi hatalom törekvéseivel és elképzeléseivel, illetve Szegeden megfelelő partnereket találtak a terv kivitelezéséhez.

99 Győriszék és Őszeszék közötti terület. (Inczefi i. m.: Sóspálhalom 79-80. p.) (Őszeszéki iskola.)

100 Bojárhalom, Ásotthalom, Zöldfás környéke (Dorozsmai szél.)

101 CsML, Szentes. Szegedi Cs. Kir. Szolgabíróság (SzSzolg.) iratai 2614/1853.

102 Uo.

198