Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)
Berta Tibor: A szegedi tanyai iskolák története 1867-ig (Vázlat)
nácsi jóváhagyás nélkül kiutalt.39 Itt jegyezzük meg, hogy a városban működő három fiókiskola fenntartási költségeit a város ekkor már magára vállalta. Az első röszkei tanyai tanító, feltételezésünk szerint a kezdetektől (1840. május 1.), Rokosínyi Pál volt. Róla, mint tanyai tanítóról Reizner is említést tesz.40 Rokosí- nyi 1843 februárjában az alsóvárosi fiókiskola tanítója lett.41 Helyette Pataky Jánost nevezték ki, aki addig valamelyik nagyszéksósi tanyai fiókiskolában tanított.42 Fizetését 1843. március 1-jétől a várostól „húzta” (80 Ft/év).43 Hivatalosan tehát ettől az időponttól számíthatjuk, hogy a röszkei iskola városi kezelésbe került. Az iskola három éves bérletének lejártával a tulajdonos nem hosszabbította meg a szerződést. Ekkor határozta el a tanács, hogy új iskolát kell építeni Röszkén.44 Azt biztosan tudjuk, hogy az iskola tovább működött ebben az „átmeneti időszakban” is, mivel fűtésére a város 100 kéve rozsét utalt ki,45 a helyét azonban nem ismerjük. A „röszkei közönség” 1844 márciusában megsürgette a tanácsot az iskolaépítés ügyében. Kérték, hogy mielőbb kezdődjék el az építkezés, amennyiben ez nem lehetséges, akkor béreljék ki a „jelenlegi” iskolát. (Helyét itt sem említik meg.)46 A választott község is sürgetőleg lépett fel, „...nehogy a gyermekek az égboltozatja alatt oktatódja- nak, avagy a tanításban hátra maradjanak.” A tanító fizetését pedig 150 forintban kérték megállapítani.47 (Megjegyzendő, hogy a külvárosi fiókiskolák tanítóinak a fizetését 1844. október 1-jétől 160 forintra emelték fel.)48 A tanács által delegált küldöttség a helyszínen kijelölte az építendő iskola helyét egy városi tulajdonban lévő telken: ”... a Horgosra vezető országút mentén, egy házhelynek alkalmas emelkedettebb szabad földön.”49 Némi presszió hatására a röszkeiek felajánlották, hogy az építkezésnél kézimunkát és fuvarozást vállalnak. Vállalták, hogy az építkezési anyagot a helyszínre szállítják és 40 napig 10-15 fő az építkezésnél segédkezik. Kérték, hogy az épület vályogból készüljön, és a tetején legyen egy kis fator- nyocska, mivel egy száz fontos „csengettyűvel” már rendelkeztek. Nem vállalták viszont szegénységükre hivatkozva az iskola berendezésének költségeit.50 Az iskola tervrajzát és költségvetését Halácsy Miklós mérnök 1844 nyarára készítette el. A terv szerint az iskola két tanteremből (fiúknak és lányoknak külön-külön terem) és a tanító lakásából (1 szoba, 1 konyha, 1 kamra és 1 szín) állt volna. Halácsy költségvetése szerint az iskola felépítése összesen 3511 forint 74 krajcárba került vol39 CsML, SzVT Tü. jkv. 1842. dec. 20. 4537/1842. 40 Reizner i. m. 292. p. 41 CsML, SzVT Tü. jkv. 1843. febr. 16. 597/1843. 42 Ebből az adatból következtetünk arra, hogy 1843 elején még valamelyik nagyszéksósi iskola biztos, hogy működött. (Uo. 610/1843.) 43 CsML, SzVT Tü. jkv. 1843. márc. 20. 1125/1843. 44 CsML, SzVT Tü. jkv. 1843. aug. 28. 3132/1843. 45 CsML, SzVT Tü. jkv. 1843. okt.23. 3775/1843. (Ua.: Pataky János tanító a röszkei iskolának fakiutalását kéri. CsML, SzVT Tü. jkv. 1844. ápr. 29. 1510/1844.) 46 CsML, SzVT Tü. jkv. 1844. márc. 9. 1173/1844. márc. 9. 1173/1844. 47 CsML, SzVVKjkv. 1844. máj. 2 . 44/1844. 48 CsML, SzVT Tü. jkv. 1844. szept. 18. 3398/1844. 49 CsML, SzVT iratai 1690/1844. 50 Uo. 191
