Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)

Berta Tibor: A szegedi tanyai iskolák története 1867-ig (Vázlat)

na, amely összegből leszámítandó a röszkeiek által vállalt fuvarköltség (758 forint 45 krajcár), valamint a tégla és a cserép ára, amellyel a város már rendelkezett.51

A választott község,52 valamint a tanács is sokallta azonban a felmerülő költségeket és egy új terv kidolgozására szólították fel Halácsyt.53 Az elvárások ekkor már lényegesen szerényebbek voltak: vertfalú, cseréptetős épületet javasolnak, amely egy „oskolaházból, egy tanítói lakból, egy konyhából és egy színből” állna.54

Az új iskola a hosszas tervezgetés ellenére sem épült meg. Pataky János, a röszkei tanító árverésen 71 forintért házhelyet vásárolt a „Horgosra vezető országút mentén a harmadik téglahídtól jobbra, egy fakereszt közelében.”55 Az 1073 ölnyi területen 1844 szeptemberében már állt is Pataky háza. A tanító felajánlotta, hogy új lakóházához épít egy tantermet, amelyet évi 180 forintért bérbe ad a városnak. Javaslatát elfogadták, hivatkozva arra, hogy az idő rövidsége miatt a röszkei iskolát már úgysem lehetne felépíteni.56 Az „oskolaház” építéséhez a város hozzájárult több ezer téglával, ennek ellenére a tervezettnél többe került az épület. Pataky 200 forint előleget kért fizetése terhére a várostól,57 valamint kérte, hogy az ő fizetését is emeljék fel a többi külvárosi tanítóhoz hasonlóan 160 forintra.58 Fizetésemelése meg is történt, azonban csak 150 forintot kapott.59 Hosszas procedúra után kapta meg 1844 augusztusától visszamenőleg az eleve kért 160 forintot.60

Pataky házánál a tanítás csak 1845 nyarán kezdődött meg, mivel az építkezés elhúzódott. Addig a tanító „saját erszényéből” fizette az iskola bérleti díját a várostól előlegbe felvett 180 forintból.61

Pataky János 1847 novemberében a tabáni iskolához került, helyette Abranovits Mátyás lett a tam'tó Röszkén.62 Pataky résztvett az 1848/49-es szabadságharcban, mint a 104. honvéd zászlóalj századosa. 1849 júniusában fölajánlotta eladásra röszkei házát és a hozzáépített „tanodát”.63 A közgyűlés azonban elutasította, mivel „a városi tár jelenlegi szűk állapota örökároni vásárlásokat nem engedvén, a kérdéses ház megvétele boldogabb időre halaszttatik.”64 Patakyt a szabadságharc leverése után elfogták,65 későbbi sorsáról nem tudunk semmit.

A szabadságharc bukását követően az iskolai tanév felsőbb rendeletre csak 1849 novemberében kezdődött meg.66 Kreminger Antal, a szegedi kerületi tanodák ideiglenes felügyelője 1849. december 1-jei hatállyal kinevezte az iskolák igazgatóit és taní51 CsML, SzVT iratai 2867/1844. (A tervrajz nem került levéltári kezelésbe.)

52 CsML, SzVVKjkv. 1844. szept. 2. 76/1844.

53 CsML, SzVT Tü. jkv. 1844. szept. 13. 3314/1844.

34 CsML, SzVT iratai 3314/1844. (A tervrajz megvan.)

35 CsML, SzVT Tü. jkv. 1844. máj. 6. 1666/1844.

36 CsML, SzVT Tü. jkv. 1844. szept. 13. 3315/1844.

37 CsML, SzVT Tü. jkv. 1844. dec. 9. 4219/1844.

38 CsML, SzVT Tü. jkv. 1844. nov. 4. 4033/1844.

39 CsML, SzVT Tü. jkv. 1845. febr. 7. 513/1845.

60 CsML, SzVT Tü. jkv. 1846. jún. 22. 2988/1846.

61 CsML, SzVT iratai 5179/1846.

62 CsML, SzVT Tü. jkv. 1847. nov. 3. 5746/1847.

63 CsML, Szeged Város Közgyűlésének iratai 222/1849.

64 CsML, Szeged Város Közgyűlésének jegyzőkönyve 1849. júl. 27. 222/1849.

63 VASS MÁTYÁS: Szeged szab. kir. város községi iskolái és kisdedóvó intézetei. Szeged, 1898. 51. p.

66 CsML, SzVT Tü. jkv. 1849. okt. 15. 1031/1849.

192