Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Egy Krónika Lapjaiból (Nagy Ferenc-féle változat)
5 10 15 20 25 30 Nagy Ferenc-féle változat Egy Krónika Lapjaiból.1 Szentes város története. Nehéz volna eldönteni mi lenne érdekesebb a mai kor embereinek: néhány száz évvel öregebb, vagy ugyanannyival fiatalabbnak lenni. Betekinteni a fejlődés, a jövő nagy kohójába, előreugrani egy pár száz esztendőt, vagy vissza fiatalodni ugyannyi száz évvel a múltba s közöttük élni ővénknek, a kik talán még legmerészebb álmaikban se gondoltak annyira és nem tudták volna elképzelni a mai Szentest, bármily elmaradottnak és a kor színvonalat el nem érőnek is tartjuk mi a magunk városát. De hát a jövőbe nem láthatunk, - ezért tehát, egyik kedves olvasónk Nagy Jenő úr szívességéből visszatekintünk a múltba, egy olyan Krónikának leközlésével, - mely, mint alább kitűnik 1750-ben kezdi el feljegyzéseit Petrák János uram tollával. Úgy, hogy azt évről-évre jegyezték, azon helyesírással és szövegezéssel közöljük le ezt a krónikát, melynél bizonyára még érdekesebb és talán hitelesebb is akad a szentesi családoknál. A Krónikát vasárnapon kért, folytatásokban közöljük és hisszük, hogy ennél érdekesebb olvasmányt aligha adhatunk olvasóinknak. De beszéljen helyettünk maga a Krónika: Ezen történetet kezdet te írni 1750 be 1 szőr Petrák János, 2 szór irta és fojtatta az 1785 be Csávás András, 3 szór és fojtatta az 1810 be Böszörményi Gergely, 4-szer irta és fojtatta az 1860 ba Virágos Sándor, -5-szőr írta és fojtatta az 1864 be Bajkai Sándor 6 szór irta és fojtatta az 1867 be Nagy Ferenc m. k. Szentes Városának régi nevéről és mostani állásáról Szentes mostani nevét első birtokossától, Zendus János, magyar fővezértől vette legelső neve és eredete homájós, hanem tudva van hogy itten Romai gyarmatok laktak, mert a kurcza fojó viz partján az északi részén most is sok hamuval töltött vastag cserép edények romok sőtt romai pénzek is találtatnak. Hogy ezenn mostani nevét mej időbe kölcsönözte bizonyossan nem tudhatni, mert már az 1454 dik esztendőbe midőnn az Ardi vagy Aradi káptalan több körülötte lévő hejségekkel együtt bírta, Zendusnevet viselt, mit ezt Lásó2 királynak igy kiadott leveléből olvashatni, a mely igy hangzik: Felséges fejedelem Lászlónak Isten 1 A krónika eredeti példánya ismeretlen, a szöveg folytatásokban megjelent az Alföldi Ellenzék 1910. évi, X. évfolyam 26.-132. számaiban 2 László 83
