Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Egy Krónika Lapjaiból (Nagy Ferenc-féle változat)
5 10 15 20 25 30 35 kegyelméből Magyarország s több hozzátartozó kirájjának, az o természetes uraknak, a Csanádi egyház az urban hejezett kérelmek szavazatát esmeri felséged, hogy mi nagyságos Palóczi László urnák fönséged udvar kirájának3 levelét vettük ezenn szavakban; "A Csanádi egyház káptalanának, s a.t. mondatik nekünk az Aradi káptalan szeméjjek, Szelevény, Szent László, Szent Mihály falva, Szentes, ezen káptalan birtokának negyed része most Csongrádmegyébe van tekintve, s. a. t. (én t) kelt Budán 1454 be az úrnak 1561 dik évébe Ferdinánd Fenséges Cs. K. fenséges részére Csanád, Zaránd, Szolnok, úgy nem különben Csongrád megyében, Földvári István ország gyűlési kölcség szedőnek a második hadi pénz ajánlatba, egy forinot s tiz dénárt fizetők, Szentes Dóczi Miklós (t) azután szent Mihály falva, Mágocsi András, Mágocsi Gáspár, Mágocsi Mártony, Sz. László birtokosok, az Aradi Káptalan Hékéd, Sövényházi Péter, Gyerekháza, Csanádi Püspökség, kiráj hegyes, Szercsényi László f 1239 dik esztendőbe a nagy kunsághoz tartozott, valamint az ezzel határos Szarvas is hol most tótokiaknak, úgy Condorosmely most Kondoros nevet visel, és puszta Vesej, és más Körös és marosközti földek, Hunyadi Mátyás idejébe : megyébd tartozott és az 1686-dik év körül midőn e tájról a Török ki üzettette kapcsolatos Csongrádmegyéhez, H. M. Vásárhejjel együtt, mely Csanád megyétől vétettek el. Az 1241. dik évbe ezen várost a határok4 kirabolták és végképpen lepusztitották; az 2500-ba5 a város be vette a Református vallást rész szerint saját földes ura, Dóczi Miklós, rész szerint Fábián Sebestyénés Sz. Mihály falva birtokossá, u. m. Mágocsi András, Gáspár és Ferenc, Sövényházi Péter Móricz Mártony példáikra, de különösen a Mágocsi Gáspár felesége Massai Eulaliaa Reformáta vallásnak nagy pártfogója lévén mivel Dónátot ő bírta a hol is egy sánccal körül vett háza volt és ott lakott. O szállította Szentesre Kunszemből való szegedi Kis István igen lelkes tanítót, azórai Imrét és Túri Literátort Lukácsot,a kik is e vidéken a reformátua vallást terjesztő tanítók voltak, - 1527 be a Török Szentes városát felgyújtván és felgyújtván és elpusztította, lakosainak nagyobb részét különösen a gyermekeket és a dologra alkalmatos embereket rabul magával elhurcolta, Szemes János nevezetű papjukkal; - az 1566 ba a Török és Tatár ezenn várost felgyújtván, leromboltalakosai közül a két elfoghatott Tatár Országba elhatotta6. De a városbeliek is egy fő Törököt el fogván a ki az Almádvizére fürödni lement és a rétségbe magokkal be vitték, a kinek meg szabaditásáért a török a szentes városból al vitt rabokat, a Szőllösi nagy sánczból mind vissza bocsájtotta. A Török és Tatár világba sokat szenvedett a város a kunok bejövetele után 1527-be 1566 ba igy a Törököktől és Tatároktól 3izbe, a németségtől vagy mint a magyarok nevezték a Labancoktól egy Ízbe; a Rácoktól 2 ízbe kiraboltatván fel Krónika meljis Szentes városának ... 3 bírájának 4 tatárok 5 1500-ba 6 elhajtotta 84
