Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Bevezetés
írta. Természetesen figyelembevettük a krónika elején található neveket és évszámokat is. Mindezek alapján az anyakönyvi adatokat sikerült összeállítanunk: Polgár István 1833. december 24-én született Szentesen, szülei: Polgár Mihály és Szalai Zsuzsanna. 1856-ban feleségül vette Varga Sándor és Paczali Zsuzsanna lányát Varga Zsuzsannát, 1889. július 9-én szívszélhüdésben halt meg. Mind az 1857-es, mind az 1870-es összeírásban szerepel, az apja házában élt (feleségével együtt is).39 Az 1870-es évek krónikaírói közé tartozik Kenyeres János, akinek krónikája nemcsak az író személyére, hanem saját, felesége, és testvérei rokonságára vonatkozóan is a legtöbb személyes adatot tartalmazza. Szerzőnk 1838. május 16-án született és 1929. február 18-án halt meg - szülei: Kenyeres Antal és Baranyi Rozália, felesége Dömsödi Rozália - foglalkozása az 1870. évi összeírás alapján római katolikus egyházközségi hivatalnok, adószedő40. Sz. Lakos Ferenc,41 - aki Nagy Ferenc után az 1860-as, esetleg az 1870- es évtized krónikaírója volt - 1813. november 18-án született, édesapja Lakos András, édesanyja Páhi Sára volt. 1835. december 14-én feleségül vette Tikász Máriát, 1853. január 1-én Lídia nevű leányuk született. 1868. december 15-én Lakos Lídiát feleségül vette Mécs Balogh Sándor (Mécs Balog István és Pap Zsuzsánna 1846. március 25-én született fia). Lakos Ferenc 1878. június 25-én, 63 éves korában halt meg. Feltehetően vagy a házasságkötéskor, esetleg ajándékként vagy Sz. Lakos Ferenc halála után kerülhetett a krónika Mécs Balogh Sándorhoz. Mécs Balog Sándor és Lakos Lídia leányát, Esztert, 1901. december 21- én feleségül vette Csák Lajos (1874. aug. 19., szülei: Csák Imre és Lakos Lídia). Valószínű, hogy a krónika ekkor Csák Lajoshoz került, aki folytatta az évkönyvszerű feljegyzéseket 1925-ig. Mécs Balog Sándor 1926. november 13-án, Csák Lajos 1941. augusztus 15-én halt meg. A három család neve az összeírásokban, anyakönyvekben meglehetősen gyakori, már a XVIII. századtól megtalálható.42 További kutatást igényel Németh Antal és Vecseri István személyének tisztázása. A krónikában található feljegyzések szerint a kézitarot mindketten vásárolták. Az írásból, illetve a krónika lapjainak külleméből ítélve ez a változat két szerző műve lehetett kb. 1900-1903 és 1927 között az évenkénti bejegyzések más vonalazású lapokra készültek, a betűk formái is mások, mint korábban. Az első szerző ismeretlen - tőle vásárolhatta 1904-ben Vecseri István, aki új lapokat kötött a meglévőkhöz, és az 1900-as év eseményeitől 1927-ig folytatta az írást. Német Antal 193-ban vásárolta a krónikát ez lehet 1893, 1903, de 1930 is. Az Krónika me/jis Szentes városának ... 39 CSML(SzL) Ref. akvi. műt, V. B/ 145. h. 40 CSML(SzL) Róm. kát. akvi. műt., V. B/ 145. h/ 1870., Szentesi áll. h. akv. 1929. 41 Sz. Lakos Ferenc Mécs Balogh Sándor apósa, Mécs Balogh Sándor Csák Lajos apósa volt 42 CSML(SzL) Ref. akvi. műt., XV. 4L, Szentesi áll. h. akv. 1926., 1941. XX
