Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Bevezetés
Bevezetés 1893-as év nem valószínű, mert a krónika szövege az elejétől 1900-ig szemmel láthatóan egy kéz által, folyamatosan íródott. Ha ez az év 1903, akkor Német Antal csak egy évig birtokolta a krónikát, nem írt bele semmit, és 1904-ben eladta. Lehetséges azonban, hogy Vecseri Istvántól vette meg Német Antal 1930-ban és ő volt az aki a bírói - polgármesteri felsorolást követő oldalra utólag, ceruzával 1920-as, 1930-as években történt eseményeket jegyzett fel.43 Az egyes változatokból, az anyakönyvi és az összeírási adatokból úgy tűnik, hogy krónikaíróink többsége földműveléssel foglalkozott. A krónika feltételezett első szerzője, Petrák Ferenc Zalotay Elemér szerint csizmadia mester volt, a többiek pedig földműveléssel is foglalkozó iparosok.44 Sajnos Zalotay idézett munkájából nem derül ki, hogy mire alapozta ezt a megállapítását. Az 1857. és 1870. évi összeírás, mely a krónikaírók többségét tartalmazta, valamint az anyakönyvi bejegyzések szerint iparos csak a két Bajkai és Erdei István volt, a többiek gazdálkodtak, földműveléssel foglalkoztak. Idősebb Bajkai Sándor 1823— 1827-ig Ménesi Tamás helyi céhmester inasa volt, majd 1829/30-tól már a céhmesterek között találjuk. Ifjabb Bajkai Sándor édesapja műhelyében szabadult fel 1853-ban, 1857-ben készítette el remekét, melynek bírálatát követően a céhmesterek közé45 fogadták. Bodnár Imre 1875-től 1893-ig részesarató volt, - ugyanis krónikájában feljegyezte azoknak a gazdáknak a nevét, akiknél dolgozott az év és a fizetés megjelölésével.46 Megvizsgálva a krónikák gazdasági jellegű feljegyzéseit azt látjuk, hogy azok csak a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos eseményekre - időjárási feljegyzések, terméseredmények, terményárak - vonatkoznak, ipari jellegű adatot seholsem találunk. Márpedig ha a szerzők iparosok, mint azt Zalotay állítja, ilyen jellegű feljegyzéseknek (iparcikkek árai, nyersanyagárak) szerepelni kellene a krónikában. A krónikaszerzők egy kivételével reformátusok voltak, annak eldöntése azonban, hogy az egyházhoz való tartozásuk befolyásolta-e és milyen mértékben krónikáik tartalmát - eklézsia-történet, Kiss Bálint munkáinak hatása - további kutatások feladata lesz. Kenyeres János, az egyetlen katolikus szerző, valószínűleg foglalkozásából adódóan megemlékezett a katolikus egyház nevezetes eseményeiről. Az egyes változatok írói kortársaikhoz viszonyítva kétségtelenül műveltebbek voltak, érdeklődésük kiterjedt a város távoli és közeli múltjára, mai szemmel nézve természetes lenne, ha néhányuk közéleti tevékenységet is folytatott volna. Úgy tűnik ennek csak két családon belül volt hagyománya. Lakos András, Sz. Lakos Ferenc édesapja 1833-1835 között a város egyik esküdtbírája volt, további kutatásokat igényel annak kiderítése, hogy az 1848-tól tanácstagként a 43 Vecseri István-féle változat 44 Zalotay Elemér, 1933.: 5. p., 7. p. 45 CSML(SzL) A Szentesi Takács Céh prot. 1767-1846, 1847-1892 46Bodnár Imre-féle változat XXI
