Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Régi és jelenkori íromány a mely Szentes városának Legrégibb időtől fogva történt állásait mutatya elő (Vecseri István-féle változat)
5 10 15 20 25 Vecseri István-féle változat Nemet Antal 193ban vete ezta könyvet 44 56 fiiért 45 forint 56 fiiér Vettem 1904 évben zsíbpíaczon Vecseri István1 Régi és jelenkori iromány a mely Szentes városának Legrégibb időtől fogva történt állásait mutatya elő lső rész Szentes mostani nevezetét az első birtokostól Zendes nevű Magyar vitézről vette első neve eredete homájos, hanem a tudva van, hogy íten Romai Gyarmatok, laktak mert a Kurtza víz Partyában az északi részén avárosnak most is találtatnak sok hamuval töltőt edények, romai pénzekéi, az 1239 táján a nagy kunsághoz tartozót valamint az ehez közel határos Szarvas is, ahol most tötök laknak, úgy szinte kondoros mely most puszta Vásárhely és töb Kőrös és Maros közti földek, Békés vármegyébe, estek és az Korvinus Mágyás idejében 1686 dik esztendőben midőn ínén a Törökök és tatárok ki űzetek kaptsoltatot Csongrád vármegyéhez H, M, Vásárhelyei együtt a mely Csanád vármegyétől vétetet el, az 1241 esztendőben akunok és tatárok Szentest kirabolták, és elpusztitoták, az 1500ban e Város bé vette, a reformáta részt,2 saját földes ura Dossi Miklós,3 rész szerént Fábián Sebestyén Szént Mihály falva birtokosai úgy mint Mágótsi Gáspár, Sövény házi Péter, Sövényházi Moritz, Ozorai Imre, Túri literátor, Lukáts és Kun nemzetből való, Szegedi Kis István, lévén itt a református tanítók a Törők és Tatár világba sokat, szenvedet ehely atőrőkőktől és tatároktól, Németektől rátzoktól, három ízben egészen fel égettetett a Lakosoknak egyéb menedékjök nem volt, aváros alat hoszan elnyúló rétségnél annak utána, a Gyulai basa a törökök uralkodása alat, tőrök és tatár családokat szálitot ide, Lakosoknak. Mely alkatomat a Magyarok Szent Ilona szigetébe húzódtak Bőjtősí István4 Papjoka! 1686 ban e város alat verte meg Veteránt, Császári Királyi Generális a, Szegedi törökökhöz siető Szarvasi és Gyulai törököket, mely ütközet a Déli részén volt 1 Az eredeti - Koszta József Múzeum, Szentes tulajdona - 205 mm széles, 340 mm hosszú kemény táblás vászonkötésű, a gerincén sérült könyvszerű füzet. A kötet végén található laptöredék egy általunk eddig ismeretlen krónika két oldala azl 761-1841 közti időjárási feljegyzésekkel. A keménytáblás borítóból a lapok, melyek eredetileg két füzetbe tartoztak, mára kiszakadtak - vagy nem is voltak egybekötve. Az egyik füzet 96 oldalas, kézzel vonalazott, 1900-ig illetve 1905-ig tartalmaz feljegyzéseket. A második rész - 1900-tól 1927-ig - évkönyvszerű folytatása az elsőnek. 2 református vallást 3 Dóczi Miklós 4 Büttösi/Bükkösi István irodalom: Kiss Bálint, 1836. 89. p. 181
