Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Szentes várossának leg régibb időtől fogva történt állásait, mutatja elő (Csák Lajos-féle változat)
kukoríczát hát hajtották oda a kocsikat, és vitették szentesre az állomásra és úgy vitték a vonatok Romániába, a Donátiaktól három hétig hordták Februárba osztán be teltek, közbe a hol találtak, vittek búzát, árpát is, ekkor az a hir volt, hogy nem soká el mennek szentesről, a mi be is következett Márczius 1 és 2ik napján, de 5 addig sok mindent el hordtak. Márczius 2íkán adták át a várost a nemzeti had seregnek, ezek voltak a magyar katonák, és ezeket önkéntesekből állították ki, mert sorozni nem volt szabad, király nem volt, hanem kormányzó volt Horti Miklós ő kormányozta az országot, a helyzet azonban nem igen javult, mert sok volt a fizetni való, és a drágaság is nöttön nőtt, ebben az évben lebéjegezték az TO osztrák magyar bangót,73és felit mindenkitől bent fogták az állam részire, mert így tudott az állam is fizetni. Csák Lajos 1921 évben gabona termés szükes volt, szalma kevés apró lett, búza termett holdján 3-4 mázsa árpa 5 mázsa, kukoricza 50-60 véka holdján tavaszon az elején száraz idők jártak, a kukoríczák nem tudtak sok helyen ki kelni, búza ára volt az év elején 500 korona árpa 400. 15 kukoricza 350 kor. a nyár elég száraz volt, mező nem sok volt. ebben az évben cserélték ki az osztrák magyar bangót, magyar pénzre,74 mindenkitől beváltotta az állam pénztár, ugyan anyi értékbe, azonban a drágaság nöttön nőtt, a gabona ára is fölfelé haladt, de az íparczikek ára még sokkal jobban haladt fölfelé, mert a pénzünknek nem volt értéke, azt mondták hogy csak papíros, mert érczfedezetje 20 nem volt fizetni való pedig mindig szaporodott, mert voltak sok féle fajta uj adók a mit fizetni kellett, ekkor szavazták meg a vagyon váltságot a kinek birtoka volt sokat, sokat kellett vagyon váltságot fizetni, és még minden féle adó tizszeresíre lett emelve, egy szóval nagyon sok bajjal lehettett nyűglődni a szabad magyarnak. Csák Lajos. 1922 évben gabona termés közepes, kielégítő termés volt. szalma 25 nem sok termett de azért kielégítő búza termett holdján 5-6 m.m. árpa szintén, kukoricza 14 mm. holdján, búza ára tavaszai 1000 kor. árpa 800 kor. kukoricza 800 korona, de már nyáron a búza 7-8 ezer koronáért kelt. később pedig 13 ezer koronáig felment az ár kukoricza újkor csövesen 4400 koronáért kelt mázsája, tavaszon és nyáron is nem sok esők jártak a nyár száraz, mező nem volt. 30 kukoricza töréskor meg indultak az esők, ezután nem tudott az út meg szikkadni mindig sáros rósz útak voltak Ebben az évben hozták, vagy rendelték a búza adót, a kinek földje volt, attól búza adót kértek, a mellett volt Horti adó, vagy ínség adó, anyi volt a fizetni való, hogy nagyon sokan nem is tudtak eleget tenni egy némely embernek volt pénze de nagyobb részinek nem tellett mikből fizetni. 35 Csák Lajos. 1922. 1923 év kielégítő termést adott, búzából 6-8 mázsát árpából 6-7 mázsát, kukoricza 8-12 mázsa termett holdján a gabona ár ebben az évben föl haladt búza ára tavasszal 30 ezer korona, nyáron 70-80. Deczemberbe 100 ezer sőt még több is volt. árpa és kukoricza ára is 75-80 ezer korona hanem az ipar czík ára még sokkal fejebb volt. mert a pénzünk értéke mindig kevesebb és a 73 pénzleértékelés 74 magyar pengő bevezetése az osztár-magyar korona helyébe Krónika meljis Szentes városának ...____________________________________________________________________ 176
