Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Szentes várossának leg régibb időtől fogva történt állásait, mutatja elő (Csák Lajos-féle változat)
5 10 15 20 25 30 35 40 drágaság folyton nőtt. 1 pár csizmáért el Kértek 200-250 ezer koronát. 1 kalapért 30-35 ezer egy nyári pantalló nadrág 80-90 ezer korona, fél mént a só, ára 1600 korona egy kiló, a czukor 8600 korona egy kiló, petróliom 1 leter 1800 2000 K. gyufa 2.00-2.500 1 tuczat. felment a dohány ára, szóbal minden nagyon drága volt az adót is 15-20 szorosára emelték, Ének az évnek az elején elég esős saras volt, Áprilisig azután meg nem igen volt olyan eső egész őszig hogy a föld jól meg azott volna, a nyár száraz volt még kukorícza törésre is jó száraz idők voltak, Októberbe voltak jó esők, jó szántások, a búzák szépen ki is keltek, jól megerősödtek, hideg nem volt, egész karácsoníg mindig jó idők jártak, ekkor lett hideg havas fergeteges, kemény hideg igazi télies. Csák Lajos 1923. 1924 évben a tavaszon nagyon szépen índúlt minden a gabonák szép kövéren felylödtek, azonban aratás előtt hirtelen nagyon meghibásodtak, de nem mindenütt, mert voltak nagy különbözetek, ezt a nyavajáját a gabonának nevezték hö gutának, sok helyen csak ocsu termett, de volt 5-6 mázsás termés is. míg másutt 1-2 mázsás is, búzából árpa szintén csak gyenge vékony szemű termett a búza ára újkor volt 360ezer 380ezer korona mázsája de már új év tájon 500ezer is volt. árpa ára úkor 280-300 ezer, de az is már új év tájon 400 ezerig is volt. kukoricza ára ősszel csövesen 120-140 ezer. később morzsoltan kelt 250-290 ezerig mázsája, tavaszon voltak jó esők, már a tél is esős volt, nagy áradások lettek, menni kellett a gátra, mert a víz fenyegetett, aratásra jó idők voltak, nyomtatásra is az elején, hanem Augusztusba meg índúltak az esők, ekkor lett sok eső, a vontatók ki csírásodtak. sok eső volt rósz útak voltak, de már kukorícza törésre jó idők voltak, ezután meg nem volt eső jóformán semmi, a búzák nem tudtak ki kelni, végig mindig szárazság volt. Ebben az évben a méhekre jó világ volt. tudtak mézelni, talló virág volt. Szöllö. és gyümölcs nagyon kevés, sőt sok helyen semmi sem termett, a bor drága 25.-30 ezer korona volt literje a kocsmában, általában minden drága volt. 1 pár csizma 4-500 ezer korona. 1 liter petroliom 4.8005.000 korona, 1 tuczat gyufa 4.500-5.000 korona minden féle mesterember csak búzáér szeretett dolgozni úgy szintén a napszámosok is. napszám volt aratás, nyomtatáskor 25-35 kiló búza, kukorícza töréskor 1 mázsa csöves kukoricza a pénz nem kellet, mert igy többet kaptak a cselédek is csak gabonát alkudtak, és ha éppen pénzre volt szükségük annak a napi árát követelték, a földet is búza árenda mellett adták bérbe, vagy örök áron is csak búzába egyeztek, ez volt a búza valuta, hanem az adó t ebben az évben arany valutában számolták, ki. kiírták hogy enyí és enyi arany korona, és meg szorozták 17.000 el, vagyis 1 arany korona anyí, mint 17.000 papír korona. Csák Lajos. 1924. 1925 év kielégítő termést adott minden féléből csak leginkább a tavaszi árpákat rontotta a tavaszi szárazság mert Márczíus, Április, Május eleje is száraz volt. búza termett egy holdon 5-8 mázsáig, árpa 5 mázsa, de volt olyan hogy csak 2 mázsát adott, kukoricza termett holdján átlag 15-20. mázsa csöves. Búza ár volt az év elején 600.000 korona később újkor 300-350.000 árpa 200.000. kukoricza újkor csövesen 70-80.000 korona ennek az évnek a nyarán sok eső járt Julius_________________________________________________Csák Laios-féle változat 177
