Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Polgár István é ez az írómányos csomagotska (Polgár István-féle változat)
5 10 15 20 25 30 35 40 majd egészen elöntötte, és az árvíz miatt az vasutak is sokhellyeken járhatatlanná váltak, és a roppant árvízútán bekövetkezett a májusi hideg, és május hó 19 dikén igen nagy és hideg éjszaki szél fújt faggyal 20 dikán este felé a szél meg állót, és 21 dikére viradóra, hogy a nap feljőve, az élőtermészetet, majd minden földi veteményt halva lele, kukoritza, tök dinnye bab apró vetemények a fagy által álva halva maradtak, a búzának a feje kit a hideg kinn ért, sók hejjen hideg által maradtak üresen, és pűnlcod pünkösd hetébe Juniús hó 10 dikén óly zápor eső ment nyúgotról a Szegvári, mindszenti, és H.m.Vásárhelyi határon keresztül, H.m.Vásárhelyen éppen vásár volt, és a kik a vásárol mentek haza felé a zápor esőbe ménni nem tudtak kit hol talált az útban ott kellet bevárni míg a zápor eső meg állót, és a földi veteményeket levágta, de a májusi hideg útán a minden ható isten tsudákat mívelt a földi népei élőt, és ki nevelt minden földi veteményeket, Szénát, búzát, árpát, zabot, kukoritzát, és más apró veteményeket, let minden élegéndó, de gyümölts kevés, az is tsak helyei helyei, Bor pedig lehet mondani semmi sem termet, továbbá, különösen mártziúsba, hol egyhelyen, hol más helyen voltak olyan zengések villámások jég esővel, hogy ha nyárba lett volna, mindent tőnkre tett vd volna, a hideg fagyos tél hóval be állót, november hó végével 9kén, de a fagy hideg és hó nem sokáig tartót azútán tsak a sok eső hol éjjel hol nappal egész Karátson első napjáig Karátson második napján az idő hirtelen megfordúlt fagyra, és egy kis hó esét és hideg volt az év végéig? és más vidéken kivált a balaton tájján nagy villámlás zengés csattogás járt? sók héjén a virágók, gyümölts fák a legdúsabban virágoztak majd égész télen át, és Pestre a fő városba 16 féle virágból font koszorút küldtekfel, mezei virágokból készülve, ezt a vasárnapi politikai újság hirdetése útán írván? [túdatom itt későbre]83 1877.d- Évben a tél igen esős és fagynélküljárt és néha egy kis hó is esét de az tartós nemvolt azonnal elveszet mert a Tél igen lágy volt, és a végett az útak majdnem járhatatlanná váltak, a kotsival való közlekedés meg álót, és febrúárhó 12kén este 7 óra tájba vilámlás és zengés volt, a járhatatlan útak mártziúshó lső napjáig tartottak, és mártziúshó 1, 2, 3, dlk napjain igen hideg és száraztó szél fújt, annyira hogy a járhatatlan útak olyanná lettek márczius 5 dikére, hogy helyei helyei poros útak voltak kívül a városon, debelől nem, azútán az idő hirtelen meg változót és mártziúshó 9kín igen hideg és nagy szél fújt, és hó esét fergetegnek lehetett mondani, a dúnántúli résen részen és az éjszaki részen, még a meleg éghajlat alatt is, hói tíz évben látnak egyszer havat vagy jeget, most kézről kézre adták, ótt roppant hó fergeteg volt és azon zűr zavaros mártzíús útán hideg esős idő jár, de az a hideg esős idő az őszi vetésre kedvező volt mert búza lett elég és mázsás, de a tavaszi veteményekre nem lett kedvező az idő, árpa illendőn, kukoritza szűkén termet, dinnye létt elég tsak hogy késet, gyümölts is igen kevés tsak kinek kinek lett, az is tsak kevés? és igen meg jegyzendő hogy magyar ország napkeleti részén az az a gyulai aradi, és erdélyi részeken keresztül, oly Krónika meljis Szentes városának ... 83 [...] Ceruzával írt megjegyzés. 136
