Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Polgár István é ez az írómányos csomagotska (Polgár István-féle változat)
5 10 15 20 25 30 35 40 felhő szakadás ment a tavasz utóján, hogy a marozs folyó hirtelenségei két súkkal emelkedet a vize magasabra a tisza vízénél, és a marós folyó környékén lévő falúkat városok vízelborítván el, és akkor öntötte el új Szegedet is, és minden folyók környékén nagy árvíz, és igen tartós volt, bor kévés de jó néhol elegendő, az ősz igen jó és hószzú volt, egész karátsonyíg tartót, detzember elején villámlás és zengés e karátsóny előtt egy kítsível az idő megváltozót hideg havas időre, és jó szán út az évvégéig, és ezen esztendő tavaszán kezdődött a muszka és törők háború nagy véregzéssel 1878dlk Évben a mi a telet illeti, középszerű hideggel és hóval gazdálkodott, Janúár végéig februárba kevés eső, 22kén pedig az ég meg zendült hideg szeles havas idővel, és azután mindég csak a nagy szél fújt egész mártzíúsban, egykor pedig oly rendkívűlívólt a szél, hogy a házak tetejét, szélmalmok vitorláit is le tördelte, továbbá a tavasz eleinte szép volt májús Júníús száraz, Júliús 1. 2. 3. 4. meg kezte az red időarendkívűli esőzést, és a nagy rendkívüli szeleket, a mely szél még tornyot, templomot falút varost is dőntőgetet romba, az eső pedig még tojás nagyságú jéggel is esét, ólly nagy mértékben hogy szelíd és vad állatot vert agyón, a víz falút várost öntött el döntőt ősze, és is mét Agusztus, 8. 9. 10. 21. 30. 31.kén fójtatta dühöngését, a következő k helységekben u: m: Zala Somogy Baranya Báts bihar szabólts szatmár pest vár megyék izsák, kis kőrös, miletits, Zalatna, szederkény, nyomia kassa községekben,. Erdélyben al csík szent símón, szent márton, kézdi pojánba., továbbá ezen esztendőbe majd nem minden gyümőlts fa ki virágzott másodízben, a gyenge savanyú, szenti vány i, és Jakab almák sók helyen meg is értek, de magja nem volt?: "a kis fetskék meg érkeztek április elején" 1879 év, Az ég meg zendűlt ezen esztendőben először Febrúáriús lókán. nagy esővel, útánna víz áradás következet, legfelsőb fokra emelkedet mártzíús 7:8: kán és az 1876 dikinál kőrülbelől 10 tzollal volt több Szégedét, algyőt, tápét, dorozsmát pedig el öntötte 10 és 11 kén, és száraz mezőtlen nyár következet, a búza tsak féltermést, árpa mint három negyedrészt, a kúkoritza egész termést adott, és hoszszú novemberig tartó ősz lét, és a mi ritka detzember 15 én égzengés következet, kőddel, Utánna hideggel a mely hideg, detzember, Janúáriús, febrúár közepéig tartót mikor legfelsőb ponton állott, 19:20: fokig, vagy grádúsig állott 1880 év még az előtte váló év utolsó havába be állót és tartott febrúár közepéig, mint feljeb említettem még 1879 november 28 kán be fagyott a tisza és mártcius. 4.5.6.7. ment ki a tíszábol ajég, és kevés hó volt, majd nem szélnélkül sók kőddel zúzzál, a főidnek pedig volt 30 tzól84 fagya, az olvadáskor a kevés hónak és kevés esőnek a leve a fagyos földön úgy őszve szalatt hogy minden lapost tóvá formált, és hasonlították az öregék az 1829 év és 1836 dik év teléhez, de még is más formavolt, mert most sok borok meg fagytak, a mi a tavaszt illeti elég esős volt, nagy esők nem voltak, de a főid ki nem száratt csak hogy gyakran volt eső a kúkoritzák második kapálásig nagyon silányak voltak tsak azután fejlődtekki, a mi a nyarat illeti tsak _______________________________________________Polgár István-féle változat 84 1 coll = kb. 10 cm, 30 coll = kb. 3 m 137
