Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)

Polgár István é ez az írómányos csomagotska (Polgár István-féle változat)

5

10

15

20

25

30

35

a dögvészessé vált levegő miatt támadt betegségekben, és szinte útánna itt magyar országon óly borzasztó felhő szakadás és jégzápor mely Június 26 án Budapestet vízözönnel rémítően púsztítótta milyenre a leg öregebb emberek sem emlékeznek, és ezen Nyáron óly sók dinnye volt, hogy azt kérdezték az aszónyók hányat adnak belőlle egy garasér, pedig egy garas két krajtzárból állót, és gyűmőlts közönségesen volt, csak hogy betstelen volt; és ezen év végeztével kezdték a métermérték rendszert foganatba veni, az őszi vetésre kedvező idő járt az év végéig és a termés széna volt elég, búza, árpa, zab. kúkóritza csak közönséges, és szinte a bor is közönséges, és még is abúzának köble 7 fr. az árpának köble 3 fr a zabnak köble 2fr 80 kr, kúkórítzának köble morzsolva 3 fr. ó. é: a bornak akója 4 fórint osztrák értékbe.

Elmaradott események

1842d k évben találták fel a nazarenús szertartást, egy kalmár kereskedő, és egy fúharós fia, kőzere működve. Ólmützbe 1848 évben olyan hideg volt a Jézúsí vásárkor hogy a fák meg hasadoztak, ollyat durrantak mint valami púska. vagy pisztoly, szinte szent győrgy napján olyan szél zivatar volt, hagy hogy az úgy nevezett báli Sári kereszt úttzának a két óldalán 4. 5. háznak a fedelét fáival együtt ősze törte szétszórta, a a fákat tővestől gyökerestől szagge szaggattaki, amere csak ment, egész az hegyej allyáig 1850 évben a kóssúth a katonái vagyis, a honvéd katonák felszedése 1851 évben a dohánynak szabad adása vétele meg tíltatótt, úgy szinte a magyar dohány pípálás is, akkor jött létre az aktzis és akkor kezdték meg a soro zést zást először, és a szentesi határ fel ósztatótt, vagy is a járandóság földek 1869 évben az 1848 ba szolgált honvédók a szolgálataikért a ház telkeiket, és 100 forintot, megnyerték, 14 hétig esőzés. 1873 évben kezdtek a reformátúsók és más vallásón lévők halottak estéjén a sírokra égő gyertyákat rakni, vagy gyúlytani, 1876 év, Ezen év kezdetével állotbe az Méter mérték rendszer, a mi a telet illeti, igen ködös havas, igen jó tartós szán út volt febrúár 5 kéig, a mi a nevezetes napokat illeti. Sz. Pál napján igen sötét és sűrű, és szinte, köd és Gyertya szentelő napján is hasonló sűrű sötét kődvolt, Febrúár 6 kán, reggeli négy óra tájba villámlás és Zengés volt, és február 24. 25.kén igen nagy szél kitsit fagyot is. és Geg Gergely napra villámalás és zengés volt, az az mártcíús 12 diki viradóra, [és ajég a folyókból a tiszából, (óly hirtelen elment, hogy húsvét szombattyán még állót és húsvét első napján délre elment, mint szotyé, és azértbírta magát addig is tartani, mert a víz apatt, ez volt 1875be]82 és a jég a folyókbol hirtelen meg índúlt, víz áradással, és sok falúkat városokat elrombolt, és erre következet olyan árvíz hogy az akori leg öregeb emberek sem emlékeztek olyanra,, és sok falúkat városokat határokat a víz áradat lerombolt és elborítot, és Szentes város szomszédtságáb lévő Csongrád várossát és határját

_______________________________________________Polgár István-féle változat

82 [...] Eredeti beszúrás, feltehetően 1876-ban leírt, de 1875-ben történt.

135