Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Polgár István é ez az írómányos csomagotska (Polgár István-féle változat)
5 10 15 20 25 30 35 40 evben termésre nézve a mi legszűkebb volt, néhol az vető magót sem adta meg, ha nem a réteken a legnagyobb tó fenekekbe lett jó termés, nevezetesen, az úgy nevezett Sújmos tóba, Lándorba, és bőkénybe a csigába, széna nem termett semmi, a juhok az éség miatt elpusztult semmi mező nem volt, a szarvas marha az előtt való évekbe a mi volt az ára 80, 90, és 100 fr tót ért, takarás után nem adtak érte, többet 10 vagy 15 fr tót, azt is csak a vidéki kereskedők sókan erdélybe mentek telelni a jószággal, ősszel vetni nem tudtak, mert nem volt mit, a kormány ósztógatott őszi és tavaszi vető magot búzát árpát kúkóritzát, leginkább 17 vármegyébe, a kik leggazdagabb vármegyék szoktak lenni, a szegények élelmezését gyakorolták természetbe több kegyes adakozásokkal, a város vett gabonát a számokra, kaptak, búzát, árpát, kenyeret, sőtt még főtt ételt is, úgy szinte az 1864 évben is megjegyzendő az 1863 év deczember 13 kán íszszónyú szél vész támadt ország szerte sőtt még külső országokon is, úgy hogy még tornyokat is döntött el, Szentesen Vitális Mihálynak egy 20 őles cserép száritó szinnyét mely téglából volt rakva a a főldszínéig eldöntötte; 1864 évben a téli vásár szómbattyán óly iszonyú szél fújt. mivel a föld színe száraz volt, belőlle pórfergeteget, és pór fúvósokat csinált, a búzáról a főidet elhórta, és a végett szűk termés lett, mert a búza vetések reptzével fordúltak fel, a szegénség pedig az Vásárhelytől aradnak vivő vas útra kezdett: el meni dolgozni. Úgy szinte 65, és 66 dik évbe is 1865 évben Igen hidég tél és rósz útak, febrúárius 21 kén el kezdett a hó esni, harmad egész napig óly dühöngő fergeteg volt, hogy éppen nem lehetett sehoiva menni, még házakat is temetett le, embert legyalázót és meg fagyót, tavasszal a tavaszi vetéseket a hernyó meg ette, a mi csak tavaszi volt, a termés pedig csak közép szerű lehetet 1866 évben mindenféle gabona a legszebben mútatkózott, úgy látszót, hogy fél századokig sem lehet kűlőmb termésre emlékezni, de Május hó 24 és 25 közti éjjel óllyan fagy volt, hogy minden meg fagyót, a búzának nagyób részét lekellett vágni szénának, a kukoritzának alig ha fele ki hajtót, nem is sok termet 1867 évben minden féle gabona elegendő lett, bór kevés de jó ..... 1868 évben minden féle gabona nagy b őven termet, bor középszerűn esős nyár, száraz ősz a reptze nem túdót ki kelni a szárazság míat 1869 évben mártzius 12-én az ég megzendült, még is száraz és terméketlen év lett, az életek lesültek és igen kevés lett: 1870 évben jó termés de esős nyár úgy hogy az eső miat sok helyeken nem is végezték el a. nyomtatást, és ezen évben október hó 25 diki éjjel, Nyúgót, Észak, és kelet, és ez három világrész felett az ég vér verességgel volt borítva, és ezen jelt háború jelnek jóslótták, úgy is lett, mertháború kiütött a frantzia és a porosz nemzet közt, és a frantzia király el búkása lett 1871 évben nagy gaz lett, és mégis csak fél termés lett, az élet ára a buzánakkőble 10-12 fr, és ezen évben kezdtek a nazarenúsok Szentesen Símony kováts mester és Kánvási paraszt által terjedni 1872 évben Janúáríús hó 10 tői 13 ig nagy hó zivatar volt, óllyan hogy még volt olyan hely hogy még az épületet is el temete hóval, búzára árpára volt rendes termés, ________,______________________________________Polgár István-féle változat 1 33
