Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Polgár István é ez az írómányos csomagotska (Polgár István-féle változat)
5 10 15 20 25 30 35 bőven, árpa zab semmi kukoritza is lett elég, 1853 évben Sáros tél, és járhatatlan útak, nagy és dűlt gazók, a miatt csak közönséges termés lett, az üstökös csillag 10. este nyári nyúgótón 1854 évben a nagyon üszögös búza termés és a kétszer való sorozás és az állam költsön pez pénz fizetés kezdete: 1855 évben elején nagyon nedves, úgy hogy 17 hétig vagy éjjel vagy nappal, vagy eső, vagy hó esétt, és igen nagy ár víz, hogy a serház mellett, a vadason keresztül, és a sárga partnál, a városba több hejjek akart az árvíz ki önteni, mindszenten alól a palóvíts gáttyát száz ölenként szaggatta el, és azútán kezdett apadni, gyúlán 700 házat el öntött, a kígyósi púsztát, kétegyházi határt el borította, a búza ismét nagyon üszögös lett: 1856 évben közönséges termés lett volna, de az üszög véget sok embernek csak fél termessel fizetett vagy alább is, a tisza regúlatzió78 abba az évbe kezdődött, és igen—sók gyümölcs, 1857 évben sók gyümölts termett, búza, arpa, Zab közönségesen lett, de kúkóritza igen kevés lett, a Szentesi Gőz malom akkor készült búzának köble 6fr tói 12ig volt 1858 évben igen szűk termés mútatkózótt, a kúkóritzát kezdték felnyűni, de Júliúsba meg índúlt az esső, és közönséges termés lett, anya széna kevés, sarjú sók, a szőllők meg fagytak a tőkén szent míhály napkór, és bor igen kevés lett, búzának köble 18 tói 19 ig fr terjedt, üstökös csillagok jártak fel, az első szeptember 11 kén jött fel először és látszott október 1 ig reggel, a második szeptember 13 kától október 19 napján látszott útólszor este: 1859 évben gazdag termés lett, árpa különösen sók lett, a cseresznye már május 25 kén ért Pünkösd előtt 18 nappal az aratás kezdődött Júliús 4 kén 1860 évben közönséges jó termés; széna és kúkóritza igen sók lett, nyomtatásba minden vontató ki csirádzótt, akkor végeztékbe a tisza regúlátzíót a gáton hogy a vizet meg tarthatták hogy átnemjött a gátonn, detzember 15 kén ismét ki tűzték a nemzeti Zászlót és követet választottak mint 1848ba, május 4 kén pedig bokáig érő hó esett, a búzának köble 5től 9 fr ig árpának köble 2től 3 fr ig, a szalonnának mázsája 50 t 70 fr 1861 évben búza, árpa közönségesen termett, kúkóritza csak szűkén, a fák mártzíusba ki virágoztak, de áprillisba hideg lett és szent győrgy nap előtti vasárnapra v+a viradóra minden első hajtása a fáknak elfagyótt, és gyümölcs semmi sem lett, Pünkösdkor kezdtek a fák fakadózni, ezen évben a Császár az adót katonai ekzékótzióval79 kezdte szedetni, legelsőb, marha vész úralkodótt, búzának köble 7 fr tói 9 fr ig: 1862 évben búza termet közönségesen, a^su árpa igen ke'vés és vékony szemű, kúkóritza is igen kevés lett, de a réti földeken minden jól termet, szeptember 3 kán Csépán 26 ház leégett, széna kevés lett, sarjú semmi sem lett búzának köble 7 fr tói 10 fr ig ment, és későn lehetett őszi alá szántani mert a föld száraz volt, a Reformáta gyülekezet sa száma 17.205 lélek, holott az 1846 dik. évben, az egész város volt 21.000, lélek, egy Molnár nevezetű nőnek három gyermeke született egy szeri szülései 1863 Krónika meljis Szentes városának... 78 a Tisza szabályozása 79 egzekúció, erőszakos, katonaság igénybevételével történő adóbehajtás 132
