Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)

Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez

Az iparügyi minisztérium és más hatóságok pénzelik a szervezetet, amivel a szegedi szakszervezetek nem vehetik fel a versenyt.33

A felsorolt okok kétségtelenül tükrözik az igazságot, de ezekhez még hozzá kell tennünk, hogy a Hivatássszervezet kiépítésének gyors sikeréhez hozzájárultak az MSZDP egyes helyi vezetőinek politikai fogyatékosságai, és a, párt megosztottsága is. (Például az MSZDP és a szakszervezetek szegedi csoportjainak élén 1938 októberéig álló Lájer Dezső mindenáron kompromisszumokra törekvő magatartása, stb.)

A Hivatásszervezet magát pártonkívülinek és a kormánytól függetlennek hirdette. Arra a tényre, hogy ez az állítás nem felel meg a valóságnak, már 1938 novemberében rámutatott Stem Dávid, az MSZDP Szegedi Szervezete Ellenőrző Bizottságának elnöke: „... a Hivatásszervezetek tulajdonképpen csak egy színpadi kulisszát alkotnak, amely mögött ott áll a maga szívósságával és befolyásával a klérus, a maga profitlehetőségeit a szocialista szabadszakszervezetek felvilágosító munkájától féltő tőke és mindennek tetejében ott áll burkolt formában maga a jelenlegi kormányzati rendszer is... ”34

A Hivatásszervezet vezetői nem titkolták, hogy céljaik között szerepel a szociáldemokrata szakszervezetek tagjainak elhódítása. Azonban objektív okok miatt szemben álltak a szakszervezetekbe bejutni igyekvő nyilas mozgalommal is, hiszen potenciális tagságukat látták veszélyeztetve a nyilas agitátorok tevékenysége által.

A szegedi katolikus egyesületek közül a kultúra ápolását tűzte fő célul maga elé a Szegedi Katolikus Kör, s „többszáz tagjával a katolikus társadalom színét-javát kapcsolja be a katolikus kultúra levegőjébe. ”35 A kör adventi délutánjai a város katolikusságá- nak népszerű eseményei voltak. Más — Szegeden működő — katolikus organizációk szintén végeztek kulturális munkát, de azokban ez egybekapcsolódott valamilyen egyéb tevékenységgel.

Bár a cserkészet nem az egyházak által létrehozott szervezet volt, mégis szólnunk kell róla néhány szót. A magyar cserkészet egyik alapszabályának számított, hogy valláserkölcsi alapon áll. Az egyházak felismerték azokat a lehetőségeket, amelyeket a cserkészmozgalom az ifjúság vallásos nevelése szempontjából jelentett. így valamennyi felekezet papjai igyekeztek hatásukat a lehető legnagyobb mértékben kiterjeszteni a cserkészcsapatokra. Eközben gyakran felekezeti súrlódások támadtak közöttük. A szegedi cserkészek a Magyar Cserkész Szövetség V. kerületébe tartoztak. A cserkészcsapatok parancsnokai között itt is, mint szerte az országban, szép számmal találhatunk katolikus papokat, illetve hitoktatókat. Meg kell jegyeznünk, hogy tárgyalt időszakunkban Szegeden élt és tevékenykedett Sík Sándor, piarista rendi tanár és költő, aki a magyar cserkészmozgalom kiépítéséért katolikus részről igen sokat tett, és egy időben a cserkészszövetség országos elnöke volt. Sík Sándor szegedi tartózkodása idején közismert 33 34 *

33 Válogatott dokumentumok Csongrád megye munkásmozgalmának történetéből 1919—1944. Szerk. és bev.: Serfőzó Lajos. Szeged, 1977. 604—608. p., 308. sz.

34 Párttörténeti Intézet Archívuma, 658. f. 5. cs. Stem Dávid jelentése a Hivatásszervezet 1938. nov. 6-ai szegedi nagygyűléséről. Idézi: A. Sajti Enikő: A munkásság bérharcai és küzdelme a Hivatásszervezet ellen Szegeden, 1936—1939 = Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, Tom. Lili. Szeged, 1975. 96. p.

További fontos adatokat közöl a szegedi Hivatásszervezet történetéről Csépányi Dezső: A Hivatásszervezet története 1938—1939 című tanulmánya. = Acta Universitatis Szegediensis. Tudományos Szocializmus, Tom. XI. Szeged, 1973. 3—25. p., valamint A. Sajti Enikő: A háború előtti évek. In: Szeged története 4. köt. 1919—1944. Szerk.: Serfoző Lajos. Szeged, 1994. 447—472. p.

33 Csongrád vármegye, III. 54. p.

85