Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)

Sz. Bozóki Margit–Szabó József: Nyelvjárási szövegek a szegedi kirajzású vajdasági temesközből II.

7. OROSZLÁMOS (BANATSKE ARANDJELOVO)

A RÉT HASZNÁRÓL

(Hogyan készültek föl, Pista bácsi, a rét kaszálására ?)

— Hát ugye a kaszát mögvásárótuk, vagy jobbam mondva mög is vót, kinek hogy. No akkó ugye | mökkalapátuk. Az ülőt levertük a fődbe, azon vót a vasülő, ugye azon asztán kalapátuk finoman, hoty hát fogja, mer másképp a kaszást kalapáta mög a kasza. A kasza ugye hát ... Asztán ugye segíccségöt nézőt má előre a gazda, hoty hát ugye lögyenek többen. Ugye röggé korán kimöntek, ászt akkó, kimöntünk, asztán ugye hűvösem még löhetött, húsztuk, váktuk. Léváktuk, amit ugye lé köllöt vágni, amennyi vót. Ügyé itt attú függött, hoty hát kinek mennyi is vót, mök hogy vót a segíccség. Akkó ügyé asztám mikó lé vót vágva, akkó asztán vártuk, hoty szá- raggyon, vártuk a jó időt. No akkó étypár napig az a széna száratt. Ügyé ha vastag vót a rönd, akkó mökfordítottuk. Ha nem, akkó nem köllött fordítani, akkó mökszáratt ugye, ha meleg vót, úgy is. Akkó ászt szépen kimöntünk ügyé mögin röggé hűvössé, véllahögyegbe összehántuk, ugye gerebjévé a közit főkapartuk, akkó asztán összeraktuk úgy bogjába.

(Az hogyan történt?)

— Hát az ügyé ... Véllává raktuk szépen ugye | amekkora vót körübelü a bogjá- nak a széna. Ászt akkó ügyé szépen egymás mellé három-négy véllahöggyé, asztán szépem mindég rá, rá, rá ügyé főfele, ászt akkó betetejésztük utójján. No akkó mikó asz kész vót, akkó ászt vártuk, hogy ülepöggyön éty kicsit mök fuvalkoggyon, szá- raggyon, ászt akkó asztán vót a behordás. Ügyé kimöntünk kocsivá, vendégódallá ügyé két embör. Ászt akkó éggyik hánta a kocsira, a másik mög rakta. Kocsi mög vót rakva, akkor szépen naty kötéllé lekötöttük, hoty szét né szóljuk, mikor mögyünk hazafele. Asztán | hazavittük, asztán ugye raktuk. Mögin hánta, aki hánta, másik mög rakta kazalba.

(Hányszor lehetett a rétet megkaszálni ?)

— A rétet? Esetlek kéccő, töpször nem löhetött, mer ügyé gyütt a nyári szárasság, mögégöt mindön. Mög ügyé a jószágot rá is engették legelni. Ügyé a kösségé vót, ügy atták ki áréndába | a népeknek vagy részibű, me a kösségnek vót ügyé jószága, bikák, apaállatokat tartottak, ászt akkó azokat ügyé, annak a részire. Akkó részibű kaszát. Mikó hogy. Be vót hordva, akkó össze vót rakva, ászt kész | a szénakaszálás. Ha vót eső, akkó ügyé löt mék sarjűkaszálás is, de ha nem vót, akkó | étyszérűen kész. Ez vót a rétnek a munkája.

Elmondta: Kocsis István, 74 éves.

Oroszlámos, 1992 augusztusában A magnetofonfölvételt Szabó József készítette.

287