Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Szilágyi György: Helyi rendeletalkotás Szegeden a tanácsrendszer idején - IV. Néhány jelentősebb tanácsrendelet elemző bemutatása
ta, hogy működésük részletes szabályait megállapítsák, mégis — az egységes elvek érdekében — néhány kötelezően figyelembe veendő követelményt rögzített. E fejezetben foglalkozott a szabályzat az albizottságokkal és a létrehozható szakbizottságokkal. A tanács hivatali szervezetének, a szakigazgatási szerveknek a felsorolása volt a szabályzatok következő fejezetének tartalma. A jogalkotó elrendelte, hogy a szakigazgatási szervek feladataik alapul vételével készítsenek ügyrendet, s meghatározta ezek tartalmi követelményeit. A rendelet egyes előírásai a szakigazgatási szervek közötti együttműködési kötelezettség területeit rögzítették. Rendelkezések voltak találhatók a szakigazgatási szervek vezetőinek jogállására, a tevékenységüket megalapozó szabályok meghatározására is. A szabályzatok kitértek a döntően első fokú hatósági feladatokat ellátó vb-hivatalra, s utaltak a tanácsi vállalatokra és intézményekre, az ezekkel kapcsolatos felügyeleti, illetve irányítói jogosítványok azonban országos jogszabályokban nyertek rendezést. A SzMSz-ek témaköréhez kapcsolhatók a tanácsi munkával összefüggő egyéb helyi rendeletek. Ezek egyike a hatósági jogosítványok gyakorlása során az általánosnál rövidebb ügyintézési határidők megállapítására irányult annak érdekében, hogy az ügyfelek egyszerűbb ügyeit minél rövidebb idő alatt elintézzék. Országos kezdeményezésre Szegeden a 2/1987. számú tanácsrendelet állapította meg az általánosan irányadó 30 napos ügyintézési határidőnél rövidebb idő alatt intézendő ügyeket. Azonnal, 3 napon belül, legfeljebb 8, illetve 15 nap alatt elintézendő ügykategóriákat határozott meg a rendelet a különböző ágazatok terén. Egyszeri módosítást követően a tanácsrendeletet a közgyűlés 1991 végén hatályon kívül helyezte. Kormány-rendeletre alapozva döntött a tanács 6/1989. számú rendeletében az ügyfélfogadás rendjéről. A rendelet hatálya nem csak a hatósági ügyintézést végző szakigazgatási szervekre terjedt ki, hanem a tanácsi irányítású intézmények közül azokra is (családi eseményeket rendező iroda, városgondnokság, közterület-felügyelet, piac- igazgatóság), melyek tevékenységét mindennapos lakossági igénybevétel jellemezte. Az úgynevezett tanácsi vállalatok és az előző felsorolásban nem szereplő intézmények esetében az ügyfélfogadást a szervezet vezetője a tanácsrendeletben foglaltakra figyelemmel önállóan szabályozhatta. A tanácsrendelet szerint a hét két munkanapján kellett ügyfélfogadást tartani, ezek közül egyik alkalommal úgynevezett hosszabbított munkaidőben, 18 óráig. Általánossá tette a jogszabály a szombati ügyeleti szolgálatot. A tanács az első fokú szervezetén — a vb-hivatalon — belül működő ügyfélszolgálati iroda részére érdemi ügydöntő hatásköröket is telepített, ezeket általános tájékoztató tevékenységén felül látta el. Ez a tanács- rendelet is 1991 végéig volt hatályban. 14./ A tanács lakossági kapcsolatainak egyik szervezeti formájaként 1974-től kezdődően úgynevezett tanácskozási központok működtek Szegeden. Elsődlegesen a tanácstagok választókerületi munkájának segítésére voltak hivatottak, s az volt létrehozásuk, majd működtetésük célja, hogy rajtuk keresztül meg lehessen oldani a lakosság körében a várospolitikai célkitűzések ismertetését. Egyúttal legyenek olyan fórumok, melyek révén megismerhető az állampolgárok véleménye, másrészt a lakosságot általuk mozgósítani lehessen közérdekű feladatokban való részvételre. 254
